ETE Oroszlány

Klíma- és energiaügyi államtitkárság az NFM-ben

2010-11-22T07:02:00.001+01:00

Klíma- és energiaügyi államtitkárság az NFM-ben

Megalakult a klíma- és energiaügyi államtitkárság a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Az államtitkárság vezetője Bencsik János államtitkár, munkáját Kovács Pál energiaügyekért felelős helyettes államtitkár és Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztésért és klímaügyekért felelős helyettes államtitkár segíti.

A minisztérium mai közleménye szerint egy megváltozott jogszabály értelmében az eddig két különböző tárcánál - a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban - működő klímapolitikai és energetikai szakterület a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt egyesül, az NFM keretein belül önálló klíma- és energiaügyi államtitkárság jön létre, amelynek vezetője Bencsik János államtitkár lesz.

A közlemény szerint a két minisztériumban eddig külön-külön működő, az energiapolitika stratégiai megalapozásáért, illetve szabályozásáért felelős szakterületek összevonását, és az ezen szakterületekhez szorosan kapcsolódó klímapolitika és zöldgazdaság-fejlesztés egységes irányítás alá szervezését az elmúlt hónapok tapasztalatai, "a rendszer finomhangolásának igénye", valamint a 2011. január elsejétől induló soros magyar uniós elnökség miatti feladatok hatékony megoldásának szükségessége indokolta.

"Ezzel a lépéssel megvalósul a közvetlen együttműködés a szakmai részterületek között, ezáltal az elvégzendő feladatok a jövőben az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség alapelveinek teljes körű figyelembevételével, egységes operatív irányítás mellett valósulhatnak meg" - szögezték le.

A klíma- és energiaügyi államtitkárság legfontosabb feladatai közé tartozik jelenleg Magyarország hosszú távú, 2030-ig szóló energiastratégiájának megalkotása, valamint a Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Terv benyújtása az Európai Bizottságnak. E dokumentumok hosszú távon kell megalapozzák az ellátásbiztonságra, a versenyképességre, a fenntarthatóságra, a gazdaságélénkítésre és az energiaszegénység felszámolására mint alappillérekre épülő hazai energetikai és klímapolitikai célkitűzések ütemezett megvalósítását és Magyarország Európai Uniós vállalásainak teljesítését. E stratégiai irányvonalak mentén az elkövetkezendő húsz évben biztosíthatók a fenntartható fejlődés energetikai feltételei, Magyarország kiegyensúlyozott energiaellátása és a kapcsolódó beruházások, fejlesztések révén a foglalkoztatottság bővülése.

A tájékoztatás szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi infrastruktúraügyekért felelős államtitkársága megszűnik, abból a közlekedési szakterület Völner Pál államtitkár irányítása alatt önálló államtitkárságként folytatja tevékenységét.

Forrás: greenfo/mti

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

Népszavazás Szerencsen a szalmatüzelésű erőműről

2010-09-23T19:44:00.000+02:00

Népszavazás Szerencsen a szalmatüzelésű erőműről

Helyi, vélemény-nyilvántartó népszavazást is tartanak az október 3-i önkormányzati választással egy időben Szerencsen, ez lényegében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város határába tervezett szalmatüzelésű erőműről is szól, miközben a világörökség részeként nyilvántartott Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken ezekben a napokban az UNESCO- és ICOMOS-raportőrök tájékozódnak a szalmatüzelésű erőmű fogadtatásáról.

Véleménynyilvánító népszavazást tartanak Szerencsen október 3-án a Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület kezdeményezésére, a szavazólapon egy kérdés szerepel: "Fontosabbnak tartja-e a Szerencs hagyományaira épülő iparfejlesztést és az ehhez kapcsolódó munkahelyteremtést, mint a világörökség védőzónájába történő tartozást?" A kezdeményezés előzménye: Szerencsen a BHD Hőerőmű Zrt. munkahelyteremtéssel járó szalmatüzelésű erőművet kíván építeni, ezt többek között a Tokaj-hegyaljai szőlészek, borászok, civil szervezetek ellenzik, mivel a világörökség részeként nyilvántartott történelmi borvidéken egy ilyen ipari létesítményt nem szabad felépíteni. A szerencsi önkormányzat azonban azzal is érvel, hogy a városban a legutóbbi évekig cukorgyár működött, amelyet több mint száz évvel ezelőtt építettek. A Tokaj-hegyaljai világörökségi terület központja, Tokaj önkormányzata az MTI Önkormányzati Sajtószolgálatát csütörtökön arról tájékoztatta, hogy a Magyar Köztársaság meghívására Tokajba érkeztek az UNESCO és az ICOMOS rapörtőrei, hogy megvizsgálják a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű létesítése kapcsán felmerült anomáliákat. Az önkormányzati közlemény emlékeztetett arra, hogy a már kétéves vita során megszólalt a köztársasági elnök, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Az MTI-t a tokaji önkormányzat arról is tájékoztatta, hogy a BHD Hőerőmű Zrt. közgyűlésén Hujber Ottó, a cég elnöke felajánlotta lemondását, a szerencsi szalmatüzelésű erőmű megvalósításának bizonytalansága miatt. A közgyűlés Hujber Ottó döntését elfogadta és az igazgatóság elnökének a korábbi műszaki igazgatót, Voltay Gézát választotta, aki levélben fordult a Koncz Ferenchez, a térség országgyűlési képviselőjéhez a Szerencsre tervezett erőművel kapcsolatban. Voltay Géza arról tájékoztatta a képviselőt, hogy a cégnek lehetősége kínálkozik arra, hogy a meglévő engedélyek módosításával, illetve más engedélyek gyorsított ütemű megszerzésével a létesítményt egy olyan dunántúli városba helyezzék át, amely a beruházást teljes mértékben támogatja - fogalmaz az ÖS-hez eljuttatott közleményében a tokaji önkormányzat, hozzátéve azt is: ezt a megoldást preferálják a BHD Hőerőmű Zrt. befektetői is, mert úgy látják, hogy hamarabb megvalósítható az erőmű új helyszínen, mint bármiféle kompromisszummal Szerencsen.

Reneszánszukat élik a szénerőművek

2010-08-30T08:00:00.001+02:00

Reneszánszukat élik a szénerőművek A tiszta technológiára még 15-20 évet kell várni Amíg Márkushegyen az utolsó nagy magyar szénbánya bezárására készülődnek, a tengerentúlon valóságos reneszánszát éli a fosszilis energiahordozó. Tucatszám épülnek az új erőművek, amelyek az olcsó áram melléktermékeként keletkező irdatlan mennyiségű szén-dioxiddal sokat tesznek a globális felmelegedés érdekében. Kriván Bence\| Népszabadság\| 2010. augusztus 28. \|




A TXU konszern monstruma Texasban. Az USA csak növekvő gázkibocsátással képes fedezni emelkedő villamosenergia-igényét REUTERS - Mike Stone Tucatszám épülnek a régi, hagyományos szénerőművek az Egyesült Államokban, ezzel évtizedekre előre biztosítva az ágazat első helyét az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős ipari szennyezők toplistáján. Az Amerikai Energetikai Minisztérium statisztikája szerint az utóbbi két évben 32 szénerőmű építése volt folyamatban, ezeknek a felét már át is adták. A fosszilis eredetű energiahordozóra alapozó beruházási hullámot növekvő aggodalommal szemléli a társadalom, különösen a nyugat-virginiai bányakatasztrófa és a BP egyik, Mexikói-öbölbeli olajkitermelő egységének felrobbanását követő brutális környezetszennyezés láttán. A hagyományos szénerőművek reneszánsza két dologra mindenképpen figyelmeztet: egyrészt a reményteljes „tiszta széntechnológia” még kiforratlan, másrészt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvések zátonyra futottak. Méghozzá állami bábáskodás mellett, ugyanis júliusban a szenátus – az ellenzéki republikánusok és a szénbányászatban érdekelt államok demokrata szenátorainak támogatásával – lesöpörte az asztalról az ezt törvényi szinten rendező jogszabályt. Az amerikai áramfogyasztás felét szolgáltató széntüzelésű erőművek káros környezeti hatásainak csökkentése ettől még téma marad Washingtonban. Igaz, az arányokat jól jellemzi, hogy az Obama-kabinet a gazdaságélénkítő csomagjából 3,4 milliárd dollárt adott a tisztaszén-technológiával kísérletező erőművek fejlesztésére és a káros gázok lekötését célzó kutatásokra, miközben a hagyományos szénbányákra és szenes erőművekre a magántőke tízszer ennyi pénzt költ. A beruházók és a szolgáltatók azzal érvelnek, hogy a szén bőséggel áll rendelkezésre, emellett a belőle nyert áram olcsóbb, mint a földgáz eltüzelésével előállított, a szélerőművekről és a napelemekről már nem is beszélve. S bár az új szenes erőművek árama nagyjából 30 százalékkal kerül majd többe, még így is megőrzi versenyképességét. A Washington Post írásában utal arra, hogy a szeneslobbi vitorlájából azért rendesen sikerült kifogni a szelet. Tudósok és környezetvédők határozott fellépése több tucat beruházást akadályozott meg vagy késleltetett, számos esetben a bíróságra bízva az elutasító határozat kimondását. Összesen 151 erőműépítési projektet jelentettek be 2008 óta, e szerint csak minden ötödiket sikerült engedélyeztetni. De még így is elég ahhoz, hogy a szénalapú áramtermelés hosszú távon megőrizze vezető helyét. A 32 új szénerőmű összkapacitása 17,9 ezer megawatt, ez a magyarországi áramigény durván 3,5-szerese. Csaknem 16 millió háztartás ellátását tudják biztosítani, ennyi otthon van Arizona és Kalifornia államban együttvéve. A mérleg másik oldalán évi 125 millió tonna gáz kibocsátás áll, ami 22 millió gépjármű éves emissziójának felel meg. Noha a nitrogén-oxid és a kén leválasztása már megoldott, a szén-dioxid egyenest a légkörbe kerül, s a lekötésére és semlegesítésére irányuló technológia széles körű alkalmazásától még 15-20 évre vagyunk. A végcél, hogy a lekötött szén-dioxidot föld alatti geológiai formációkban hosszú időkre „kivonják a forgalomból”. John Grasser, a szaktárca szóvivője elismerte, hogy az új erőművek engedélyezésével elszalasztották a lehetőséget a kibocsátás radikális csökkentésére. A tiszta technológia kidolgozásához azonban idő kell, míg az áramra most azonnal van szükség – érvelt. Addig is az erőműtársaságok megteszik a tőlük telhetőt: kihagyják a szén-dioxid-szűrő helyét az utólagos beépítés reményében. És várnak egy olyan formátumú tudósra, mint amilyen Thomas Edison volt, akinek a tervei alapján New Yorkban 1882-ben megépült az első klasszikus szénerőmű. Elszennyezett lerakók, tiltakozó környezetvédők A szén nemcsak felfelé, lefelé is szennyez, méghozzá a korábbi -nál is súlyosabb mértékben – derül ki amerikai zöldszervezetek elem zéséből. A szénerőművekben keletkező salak kijelölt lerakó helyeit vizsgálták meg, s mint kiderült, az eddig ismert 67 szennyező depónia mellé 39 újabbat kellett feltenniük a veszélyeztetett helyeket feltüntető térképre. A rossz szigetelés miatt a depó niákból a mélybe szivárgó víz arzénnel szelénnel, krómmal és ólommal szennyezi a talajvizet, felborítva ezzel az ökológiai egyensúlyt – állapították meg.

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

Javaslat a versenyképtelen szénbányák bezárásáról

2010-08-02T13:26:00.000+02:00

Javaslat a versenyképtelen szénbányák bezárásáról

Az Európai Bizottság jóváhagyta az Európai Unióban található veszteséges kőszénbányák 2014. október 1-ig történő bezárását elősegítő állami támogatásokról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. A dokumentum értelmében az ágazatnak nyújtandó bármely további működési támogatást a veszteséges bányák bezárására vonatkozó terv bemutatásához fogják kötni. A tagállamok tanácsadással és képzéssel segíthetik az érintett munkavállalókat, továbbá gondoskodhatnak a bányaterület megtisztításáról és biztonságossá tételéről.

A rendeletjavaslat kizárólag végleges bezárási tervek megléte esetén engedélyezné az érintett tagállamoknak, hogy működési támogatást nyújtsanak a kőszénbányáknak. A dokumentum szerint a működési támogatásnak 15 havonta legalább 33 százalékkal kellene csökkennie, s amennyiben a veszteséges szénbányát 2014. október 1-ig nem zárnák be, a támogatásokat vissza kellene fizetni az államnak.

A javaslat célja, hogy a hajógyártásban és az acéliparban történtekhez hasonlóan leállítsa a versenyképtelen kőszénbányák működési támogatását. Az állami támogatásokat ehelyett növekvő mértékben a szóban forgó veszteséges bányák bezárásából adódó társadalmi és környezeti következmények kezelésének finanszírozására kellene a jövőben fordítani. A javasolt rendelet a feketekőszénre vonatkozik, ezért az új szabályozás keretében a lignit kitermeléséhez nem nyújtható majd működési támogatás.

A javaslat továbbra is közös jogi keretet biztosítana a tagállamoknak a veszteséges bányák munkavállalóinak újbóli elhelyezkedése érdekében nyújtott tanácsadás és képzés, a gazdaságilag aktív népességből kikerülők korkedvezményes nyugdíjazása, valamint a kapcsolódó ágazatokra gyakorolt hatások enyhítése költségeinek fedezéséhez. A társadalmi költségekhez környezetvédelmi költségek is járulnak a bányaterületek megtisztítása, a szennyvízelvezetés, a felszín alatti biztonsági munkálatok és rehabilitációs munkálatok által.

A szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti, helyét az új szabályozás veszi át.

A bizottsági javaslat elérhető angol nyelven:

http://ec.europa.eu/competition/sectors/energy/coal_regulation_20_07_2010_en.pdf

A szélerőművek villamos energia fogyasztói árra gyakorolt hatása

2010-07-16T14:25:00.001+02:00

A parasztvakítás folytatódik! Azt miért nem kérdezi meg már valaki, hogy a szabadpiaci 10-12 Ft-os termelői árból hogyan lesz végül 45-48 Ft/kWh a fogyasztónál? A rendszerhasználati díjak miért ilyen magasak és miért van garantálva az áramszolgáltató haszna, amikor a termelők költségei nem térülnek meg a szabadpiacon?

Miért támogatják a KÁT rendszeren keresztül a távfűtést több mint 2 Ft-tal a villamos fogyassztók? A forintok nem zavarnak senkit csak a fillérek?

A szélerőművek villamos energia fogyasztói árra gyakorolt hatása
Zöldtech * 2010.07.12

A magyarországi szélerőművek üzemeltetése 0,09 Ft/kWh megterhelést jelent az áramfogyasztóknak. A szélerőművek által megtermelt tiszta, környezetbarát energia közel 210 ezer tonna széndioxid kibocsátás elkerülését jelentette, és a 300 millió kWh megtermelt villamos energia hozzájárult az ország energiaimport függőségének csökkentéséhez.

Sajtóközlemény - Magyar Szélenergia Társaság

A magyarországi szélerőművek üzemelésével kapcsolatban számos cikk jelent meg az elmúlt néhány héten, hónapban. Több cikk is azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a magas villamos energia árak kialakulásának egyik jelentős tényezője a szélerőmű beruházók által megtermelt villamos energiáért fizetett átvételi ár, illetve hogy új szélerőművek megjelenése a piacon a villamos energia végfelhasználói árát jelentősen növelni fogja.

A Magyar Energia Hivatal által közzétett Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés főbb mutatói 2009. évben c. publikáció alapján elvégzett számítás azt mutatja, hogy a magyarországi szélerőművek üzemeltetése 0,09 Ft/kWh megterhelést jelent az áramfogyasztóknak. A szélerőművek által megtermelt tiszta, környezetbarát energia ezzel szemben közel 210 ezer tonna széndioxid kibocsátás elkerülését jelentette, és a 300 millió kilowattóra megtermelt villamos energia hozzájárult az ország energiaimport függőségének csökkentéséhez.

A jelenleg folyó szélerőmű tenderben meghirdetett további 410 MW kapacitás 2-3 éven belüli kiépítése azt jelentené, hogy közel 200 milliárd forint beruházás valósulna meg Magyarországon, segítve ezzel a bajban lévő építőipart, hozzájárulna a villamos energia rendszer infrastruktúrájának fejlesztéséhez, és a magyar bankrendszeren keresztüli finanszírozás jelentős bankadót generálna. A végfelhasználói árakat tekintve ez további 0,23 Ft /kWh terhet, ugyanakkor további 630 ezer tonna/év széndioxid kibocsátás megtakarítást jelent. (A CO₂ kibocsátás csökkentés önmagában is több milliárd forint bevételt jelent a nemzetgazdaságnak.)

A teljes magyar szélenergia iparnak – a jelen tender megvalósulását is beleértve – nyújtott támogatás tehát együttesen az úgynevezett szénipari szerkezet átalakítási támogatás mértékével lenne összemérhető, amelyet a Vértesi Erőmű Zrt. és a márkushegyi szénkitermelés fenntartására fizetnek a fogyasztók, támogatva ezzel a további környezetszennyezést (szénfillér 2009-ben közel 0,30 Ft/kWh).

2009-ben 78,9 milliárd forint terhelte a fogyasztókat a kötelező átvételi rendszer fenntartása kapcsán, amelyből 54,6 milliárd forintot – a támogatás 70 százalékát – kaptak a fosszilis tüzelésű kapcsolt erőművek, és csak a támogatás 30 százalékát a megújulók, amelyből a szélerőművek részaránya összesen 3,8 milliárd forintot, 5 százalékot tett ki.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a szélerőműveknek juttatott átvételi árkompenzáció csak elenyésző mértékben járul hozzá a villamos energia árak jelenlegi szintjéhez.

Budapest, 2010. július 12.

Kapcsolódó anyagok:
Nem lesz több szélerőmű Magyarországon? (2010.06.30)
A Magyar Szélenergia Társaság nyílt levele a Nemzeti Fejlesztési Miniszter részére (2010.06.28)
Viharos szelet kavar a széltender módosítása (2010.06.25)
Módosult az új szélerőmű kapacitások létesítését szabályozó rendelet (2010.06.22)

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

e-gépész.hu >> Hatósági energiaárak

2010-07-07T13:56:00.001+02:00

e-gépész.hu >> Hatósági energiaárak
Frissítve: 2010. június 23.
Szerzo: Zöhls andrás

Ámon Adának, az Energia Klub igazgatójának. Tisztelt Igazgató Asszony! Olvastam az egyesület honlapján megjelent kissé kemény hangú "Hatósági energiaárak: irány a múlt!" című írását. Engedje meg, hogy az ott leírt némely állításával vitatkozzak.

(Ámon Ada cikke letölthető ITT.)

Május végén jelent meg "Környezet és energia" címmel az EUROSTAT uniós statisztikai hivatal elemzése a 2009-es év energia helyzetéről. A kiadványban két energiahordozó, a földgáz és az elektromos energia árának aktuális állapotát és a változások irányát mutatja be, a háztartási és a termelő szektorban.
Nézzük először a gázt.

Mint látszik, tényleg ezen a vonalon körülbelül az uniós átlag közelében vagyunk, együtt a helyzetében hozzánk hasonló un. Visegrádi országokkal. A kisebb eltérések beleférnek a forint/euro aktuális átváltási arányba, amit a vizsgált időben 271,12 Ft/€ szinten vettek figyelembe. Ahol drágább a gáz, az eltérés leginkább az adott helyen érvényes környezet szennyezési adóból adódik.
Ha csak a nettó árat vizsgáljuk, sokkal egyenletesebb a kép, a diagrammban szereplő 24 országból 17 az átlag körüli 20%-os eltérésen belül van. Ekkora eltérést bőven igazolhat a forrástól való távolság, a vezeték egységnyi hosszára eső fogyasztás, a hálózat állapota, az eltérő terepviszonyok, összefoglalva a rendszerhasználat költsége.

A takarékosságra való ösztönzést a tényleges, nominális árnál alighanem jobban mutatja a vásárlóerő értéken vett ár. Ezen a területen mondhatjuk, az élen járunk, a táblázatokban szereplő 24 országból mi vagyunk (Bulgáriától alig lemaradva) a negyedikek. Egy magyar lakossági fogyasztó pénztárcájának már ma is nagyobb megterhelés a gázszámla kifizetése, mint egy francia, osztrák vagy német társának, nagyobb a késztetése a spórolásra is.

Izgalmas kérdés még az energia ára a termelő szektorban. Itt kevésbé jelentkezik a környezetvédelmi szempont, uniós átlagban az ipari termelők a lakossági ár 56%-án jutnak hozzá a fölgázhoz. Magyarországon ez az arány nem egészen 59%, gyakorlatilag a hibahatáron belül van. A bruttó ár az EU27 átlag 95%-a, gyakorlatilag megegyezik a nálunk gazdaságilag kissé előbbre tartó finnekével.

A környezetvédelmi szempontok fokozott figyelembevételére rokonszenves kivétel, ezen a területen is Dánia.

Az elektromos energiáról.

Apró érdekesség az uniós statisztikai kiadvány alapján.

Hőegyenértéken számolva a lakosság valamivel több háromszor annyit fizet az áramért, mint a földgázért. Ez közel azonos az uniós átlaggal, és megfelel a hazai erőművek hatásfoka alapján számítható értéknek. A termelői szektorban viszont ez a szám kiemelkedően magas.

Az elektromos energia ára

Nagyjából a háztartásokban fogyasztott elektromos energia áráról is hasonlóakat mondhatunk el, mint az előbbiekben a fölgázéról. Az uniós átlag szintjén állunk, meglepő, de olyan országok is olcsóbbak nálunk, mint az Egyesül Királyság, Franciaország vagy Finnország.
Tanulságos megnézni a fenti táblázatot kicsit részletesebb bontásban.

Áram esetén a rendszerhasználati díj látszik kiegyensúlyozottabbnak. Persze az árképzés még ennél is összetettebb. Nézzünk egy hazai példát.
Az egyetemes szolgáltatásban értékesített villamos energia 2010. I. negyedévi teljes lakossági árának összetétele az ELMŰ területén "A1" árszabás és 2400 kWh/év fogyasztás mellett.

*Szénipari szerkezetátalakítási támogatásra és a villamosenergia-ipari nyugdíjasok áramvásárlási kedvezményére (nem ÁFA köteles)
**Az egyetemes szolgáltatói árrés ebből kb. 1,9 Ft/kWh

Mint látszik a sokat idézett "szénfillér" a fogyasztói árakat alig befolyásolja, a súlyosan veszteséges Vértesi Erőmű decemberi bezárásával amúgy is oka fogyottá válik ez a kérdés. A KÁT körbe eső energia támogatása már nagyobb tétel. Ez zömében a távfűtéssel kapcsolt áramtermelés támogatását szolgálja. Azt hiszem, hogy amikor az állam, az Energia Hivatalon keresztül ezt a kérdést újra elkezdi felülvizsgálni, helyesen jár el.

Azt hiszem, a következő diagramm már komoly meglepetést okozhat. Az EUSTAT közlésben szereplő 27 ország közül vásárlóerő paritáson számítva Magyarországon a legdrágább a háztartásoknak szolgáltatott elektromos áram. Ha ez a takarékosságra való ösztönzés legfőbb eszköze, nem panaszkodhatunk, hogy az állam pazarlásra biztatna.

Persze ha ez az árképzés szempontja, a termelő szektorban pont az ellenkezőjét kellene tapasztalnunk, de nem ez a helyzet.

Bár az ipar fogyasztóknál az áram ára a háztartásinak alig több mint 80%-a (az EU27 átlag 62,4%), különösebb extra adó nem terheli, de mint az előbbi táblázatból látszik, Magyarország ezen a területen is a legdrágábbak közé tartozik, ami alighanem komolyan rontja a versenyképességünket a piacon.

A fenti diagrammból kiderül, hogy az áramtermelésünk nem a legdrágább energiahordozókra épül. Az országban Paks termeli a legolcsóbban az elektromos energiát, de szorosan a nyomában van a másik óriás, a hazai lignittermelésre épülő Mátrai Erőmű is. Az elmúlt években épült földgázüzemű erőművek hatásfoka egyre jobb, és a gáz tulajdonképpen még ma sem nagyon drága. A megújuló energia alapon való termelés jelenleg még gyakran viszonylag költséges, de ennek Magyarországon elég kicsi a súlya.

Ha a jelenlegi kormányzat átmenetileg, legalább a lakossági szektorban árstoppot rendel el, és megpróbál tisztán látni a hazai energiaellátás kérdésében, azt én inkább üdvözlendőnek tartanám.

Tisztelettel:
Zöhls András

A dokumentum forrása az e-gépész.hu portál.

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

A 06-02-i előadás anyagok

2010-06-04T08:55:00.001+02:00

Tisztelt Kollégák!

Az alábbi helyen megtaláljátok a az ETE Oroszlányi Hőerőművi Csoportja és a Komárom –Esztergom Megyei Mérnöki Kamara Energetikai szakcsoportja által szervezett „A Dél-Máza bányanyitás és erőművi fejlesztés” című szakmai programunk előadásainak diáit.

Kattintással megnyitható:

A Google Dokumentumok segítségével egyszerűen hozhat létre, tárolhat és oszthat meg online dokumentumokat, táblázatokat és prezentációkat.

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

Meghívó - A megújulóenergia-hasznosítás támogatási elvei

2010-06-03T07:12:00.001+02:00

Tisztelt Cím!

Figyelmébe ajánlom az MTA Energiastratégiai Munkabizottság és az MTA Energetikai Bizottság közös szervezésében megrendezésre kerülő konferencia meghívóját.

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

MEGHÍVÓ_20100602_Máza.doc

2010-05-26T10:28:00.001+02:00

MEGHÍVÓ

Tisztelt Kollégák!

Szeretettel meghívjuk Önöket és érdeklődő kollégáikat az ETE Oroszlányi Hőerőművi Csoportja és a Komárom –Esztergom Megyei Mérnöki Kamara Energetikai szakcsoportja nevében

A Dél-Máza bányanyitás és erőművi fejlesztés

című szakmai programunkra.

Kezdés: 2010. június 02-án (szerda) 13 óra.

Helyszín: Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlányi Erőmű, Ebédlő feletti tanácsterme

Címe: Oroszlány, Külterület.

A részvétel díjtalan.

Kredit pontérték tervezőknek és szakértőknek: a Magyar Mérnöki Kamara minősítő bizottságánál elismerték a szabadon választható továbbképzések között 2 kredit értékkel a jelenléti íveken szereplő regisztrált résztvevőknek, illetve +1-1 kredit értékkel az előadóknak.

Az előadások rövid tartalma:

Ø Bányanyitás Dél-Mázán

Ø Erőmű fejlesztési lehetőségek

Ø Hazai energia felhasználás

Ø Bányanyitás feltételeinek biztosítása

Ø Korszerű erőmű létesítése (2x300 MW)

Ø Energiatzermelés hatásfokának növelése a CO2 kibocsátás csökkentése céljából

Ø Bányametán felhasználása az erőműben

Az elsőbbségi bányászati jogokkal rendelkező Calamites a szükséges további engedélyezési folyamatot követően kezdi el a 438 millió tonna földtani feketekőszén-vagyon kitermeléséhez szükséges bányalétesítmények megépítését. Újabb három év után pedig az 1,2 millió tonna évi termelés beindításához. A társaság tervei szerint újabb két év után elérheti a mélybányászati termelés a célként kitűzött 2,4 millió tonnás évi termelést.

Az 1995-ben alakult magyar tulajdonú, bányászati kutatásokkal foglalkozó társaság stratégiai célja a "tiszta szén" technológiák meghonosítása. Ennek lényege, hogy a kitermelt szenet speciális eljárással generátorban elgázosítják, majd az így kapott - hidrogént, szén-monoxidot tartalmazó - úgynevezett szintézisgázt hő- és villamosáram-termelésre használják fel, továbbá szénvegyészeti végtermékeket állítanak elő.

Előadók:

Juhász Sándor az ETE részéről – bevezető

Bacskó László

okl. bányamérnök

Calamites Kft.

valamint

Dr. Kamarás Béla

okl. energetikai szakmérnök

További felvilágosítást a szervezőknél kérhetnek az érdeklődők!

1. A programszervező megnevezése és elérhetőségei:

- név: Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara, Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara Hő- és Villamosenergetikai szakcsoport és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

- e-mail cím: takacs@mtesz.hu valamint juhasz@vert.hu

- levelezési cím: 2802. Tatabánya, Pf. 248

- tel.: 06 34/311-950

- ill. 34-360-255/32-60 mellék

2. A kapcsolattartó megnevezése és elérhetőségei:

- név: Takács Zsuzsa, KEM MK tikár és Juhász Sándor KEM MK szakcsoport elnökségi tag és ETE titkár

- e-mail cím: : takacs@mtesz.hu valamint juhasz@vert.hu

- levelezési cím: 2802. Tatabánya, Pf. 248

- tel./fax: 06 34/311-950

- ill. 34-360-255/32-60 mellék

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

Hírlevél

2010-05-10T12:41:00.000+02:00

T. Kollégák!

Ajánlom figyelmükbe a mellékelt cikket.

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

Fatüzelésű erőművek és fűtőművek hosszú távú tüzelőanyag-ellátása energiaültetvényekről

2010-05-05T14:17:00.000+02:00

Szerző: Rénes János

Fatüzelésű erőművek és fűtőművek hosszú távú tüzelőanyag-ellátása energiaültetvényekről A Magyar Energetika több cikkében is olvashatták, hogy 2020-ra hazánkban megközelítően 8.000 GWh villamos energiát fogunk/szeretnénk biomassza tüzelésből előállítani, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy az utóbbi időben egyre több fatüzelésű fűtőmű tervezése és kivitelezése indult el országszerte. A lakosság is egyre nagyobb számban tér vissza a földgázról a fatüzelésre. Miként lehet a növekvő kereslet ellenére a tüzelőanyag-ellátást biztonságossá, az árakat pedig kiszámíthatóvá tenni?

A fatüzelésű erőművek és fűtőművek technológiája a befektetők számára nem jelent különösebb kihívást. A tüzeléstechnika több formája is kiforrott, több gyártótól is megvásárolható, nagy biztonsággal üzemeltethető. Az EU megújulókra vonatkozó hosszú távú célkitűzéseit ismerik, a helyi gazdasági környezetet viszonylag egyszerűen tudják modellezni. Akkor miért nem épülnek itthon tömegével új fatüzelésű erőművi egységek?

Ennek legfőbb oka a tüzelőanyag. A projekt finanszírozhatóságához, biztos megtérüléséhez tudni kell, hogy a tervezett működési idő alatt a tüzelőanyag a megfelelő mennyiségben és kiszámítható áron rendelkezésre áll. Már a megfelelő mennyiséggel is gond van, mivel a piac több szegmensében is növekszik a tüzifa iránti kereslet, ráadásul a lakosság és a fűtőművek az erőműveknél lényegesen magasabb árat is ki tud fizetni a tüzelőanyagért. Az ár hosszú távú kiszámíthatóságával még nagyobb probléma van: egyszerűen képtelenség a hitelek 10-15 éves futamidejének megfelelő időtávra garantált mennyiségekkel és árakkal szerződést kötni tüzifa beszállításra. Nos, a legtöbb projektötlet jó közelítéssel ezen a ponton szokott megállni (sajnálhatják, mert így nem ismerhetik meg a megújulók útjába emelt igen szofisztikált akadályrendszerünket).

Rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények

A mennyiségi ellátás biztonsága például úgy teremthető meg, hogy energiaültetvényeket telepítünk. A szántóföldi művelési ágban maradó területre elültetjük a fákat, néhány évente télen levágjuk őket, ismét sarjadnak, levágjuk, majd megint. Mindenki tapasztalhatta, hogy például a nyár, az akác és a fűz kivágás után jól sarjad, néha nem egyszerű tőlük megszabadulni. Akkor mi itt a probléma?

Több is van. Az energiaültetvények létesítése és első éves ápolása nagy befektetést igényel. Ez a befektetés pedig csak akkor fog megtérülni, ha olyan fákat ültetünk, amelyek nagy biztonsággal magas hozamot érnek el, levágást követően egy száraz tavaszon is könnyen sarjadnak, egy hosszú nyári aszályt is kibírnak, legalább 5-6 vágáscikluson keresztül nem csökken a hozamuk. Az erdőgazdálkodásban is használt hagyományos fajtákkal nem lehet megfelelni ezeknek a követelményeknek, de az energiaültetvényekhez reklámozott fajták között is vannak olyanok, amikkel biztonságos, gazdaságos ültetvényt nem lehet csinálni.

Az energiaültetvény legfontosabb célja az, hogy egységnyi területen a lehető legmagasabb nettó energiahozamot érjük el. Nagyon fontos itt a nettó kifejezés. Ez azt jelenti, hogy a termény energiahozamából levonjuk az előállítás, a feldolgozás és a szállítás energiaigényét. Használatos még az energiamérleg is, ami a betáplált és a kinyert energia arányát mutatja. A két mérőszám együtt mutatja meg, mennyire hatékony energetikai, makrogazdasági és környezetvédelmi szempontból az ültetvény. Egy jó rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvény esetén az energiahozam legalább 150 GJ/ha/év, és az energiamérleg eléri az 1:10 arányt. A jó energiamérlegnek majd kiemelt jelentősége lesz a költségek hosszú távú kiszámíthatóságánál.

Az alábbi táblázat jól mutatja az erdők és az energiaültetvények közötti hozamkülönbséget.

	erdő	ANC nyár energiaültetvény
	erdő	tipikus	maximum
átlagos hozam (t/ha/év)	6,0	20,0	60,0
nedvességtartalom	45%	50%	50%
szárazanyag tartalom (at/ha/év)	3,3	10,0	30,0
energiahozam (GJ/ha/év)	59,4	180,0	540,0

	erdő	ANC nyár energiaültetvény
	erdő	tipikus	maximum
átlagos hozam (t/ha/év)	6,0	20,0	60,0
nedvességtartalom	45%	50%	50%
szárazanyag tartalom (at/ha/év)	3,3	10,0	30,0
energiahozam (GJ/ha/év)	59,4	180,0	540,0

Mennyi energiaültetvényre lesz szükségünk?

Fatüzelés esetén hazánkban a kötelező átvétel előfeltétele a nettó 30 százalékos erőművi hatásfok, ami azt jelenti, hogy közepesen nedves fából 1 kg-ra van szükségünk 1 kWh villamos energia előállításához, teljesen száraz fából meg ~0,7 kg szükséges. Ebből már könnyen kalkulálhatjuk az erőmű biztonságos ellátásához szükséges területet. Például egy 20 MWe beépített teljesítményű erőmű számára a teljes ellátáshoz 9.000 hektár energiaültetvényre van szükség. Egy tipikus háztartás évente 3.600 kWh villamos energiát használ el, így egy ilyen erőmű 37.500 háztartás szükségletét képes megtermelni, ami azt jelenti, hogy egy háztartás villamos energia szükségletéhez a tüzelőanyag 0,24 hektáron nagy biztonsággal megtermelhető.

Mitől lesz kiszámítható az ár?

Az ültetvény fő ráfordításai a kezdeti beruházás finanszírozásának költségéből, a munkaerővel és a primer energiahordozókkal összefüggő költségekből áll. A finanszírozási költségeket könnyen kiszámíthatjuk hosszú távra is, a munkaerő költségeivel sem tévedünk túl nagyot, ha hosszú távon például CPI+3 százalékkal számítjuk a növekedését. A primer energiahordozókkal összefüggő költségek (elsősorban gázolaj, de például műtrágya kapcsán a földgáz is) esetében még 1-2 éves távlatban is bajban vagyunk. Emlékeznek még a legalább 1:10-es energiamérlegre? Nos, az itt lesz nagyon érdekes. A jó energiamérleg következménye, hogy az ültetvény szénhidrogének árával összefüggő költséghányada a teljes 100 egységből megközelítően 20 egység. Mi történik akkor, ha a kőolaj és a földgáz ára duplájára emelkedik? Az ültetvény teljes költségszintje 100 egységről 120 egységre növekszik, vagyis egy lényegében kiszámíthatatlan tényező hatását elviselhető mértékűre csökkentettük.

Mítoszok, tévhitek

A leggyakoribb tévhit, hogy a semmi másra nem használható termőföldeken is nagyszerű energiaültetvényeket lehet csinálni. Ez egyszerűen nem igaz. A fák mély gyökérzete miatt vastag termőrétegre van szükség, táplálni kell a fákat, mert a sejtjeiket csak akkor tudják felépíteni, ha minden tápanyagból rendelkezésre áll a szükséges mennyiség.

A másik gyakori mítosz, hogy nem áll rendelkezésre elegendő termőföld az energiaültetvények létesítésére. Nyáron óriási sárga táblákat látnak szinte minden út mellett: „biodízel" előállításhoz termelnek repcét. Azt már nem tudjuk megállapítani, hogy melyik kukoricatáblából lesz „bioetanol". A nevüket azért tettük idézőjelek közé, mert elég rossz az energiamérlegük, a termelésükkel 0% - 30% közötti energianyereséget lehet csak elérni, a hektáronkénti energiahozamuk is igen alacsony. Már ezeket a területeket is összehasonlíthatatlanul nagyobb energetikai hatékonysággal lehet hasznosítani fás szárú energiaültetvényekkel.

Az energiaültetvényektől szoktuk félteni Európa élelmiszer-ellátását is, holott folyamatosan a szektor túltermelésével kell küzdenünk. A termelőknek igen kényelmes a megszokott termelési és támogatási szerkezet, de lassan nekik is tudomásul kell venniük, hogy gigantikus termelési és export támogatások árán nem praktikus rizst exportálnunk Kínába. Fontos az export, de nem sok értelme van 120-150 ezer forintos hektáronkénti bevételt érdekében ezzel összemérhető nagyságú támogatást adni, amikor energiaültetvénnyel eközben hektáronként 500-800 ezer forintnyi földgáz importját lehet kiváltani.

A „környezetvédőink" egy része félti az energiaültetvényektől a biodiverzitást. Ők egyedül a lényeget nem értették meg, azt, hogy egy intenzív művelésű – homogén – szántóföldi kultúrát kell összehasonlítani az ugyancsak szántóföldi energiaültetvénnyel, amelyben az év túlnyomó részében békében bukfencezhetnek a vadmalacok.

Hogy lehet jó, gazdaságos energiaültetvényt csinálni?

Jelen cikk terjedelmi és szakmai kereteit is jelentősen meghaladja az energiaültetvények technológiájának, gazdaságtanának ismertetése. Az utóbbi időben egyre több publikáció jelenik meg a témakörben, közülük több olyan is van, ami valós, használható információkat ad a termelőknek és a befektetőknek. Érdemes a forrásokat felkutatni, mert a közeljövő perspektivikus ágazata a fabázisú energiatermelés.

Juhász Sándor

mailto:juhasz.s kukac gmail.com

Átláthatóbbá teszi tevékenységét a mecseki erdészet és a Pannonpower

2010-05-05T14:15:00.001+02:00

Átláthatóbbá teszi tevékenységét a jövőben a civil szervezetek és a
lakosság számára a Mecseki Erdészeti Zrt. és a pécsi erőművet
működtető Pannonpower Holding Zrt., miután a két céget sok kritika
érte a fakitermelés módja és annak erőművi felhasználása miatt.

Szőnyi János, az állami tulajdonú Mecseki Erdészeti Zrt. termelési
vezérigazgató-helyettese hétfőn Pécs központjában, a Széchenyi téren
tartott sajtótájékoztatón elmondta: a cég a www.mecsekerdo.hu
internetes honlapon közzéteszi a kezelése alatt álló erdőkben végzett
összes tevékenységét. Az érdeklődők így követhetik, hogy a vállalat
mely területeken milyen gazdálkodást folytat, milyen mennyiségű fát
termel ki.

"A mintegy 250 embert foglalkoztató és a baranyai erdőterületek felén,
54 ezer hektáron gazdálkodó társaságnál nincs és korábban sem volt
túlzott fakitermelés" - hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

Szólt arról is, hogy az elmúlt tíz évben saját döntésük nyomán
harmadával, évi 200 ezer köbméterre csökkentették termelésüket.
Mindezt abban az időszakban, amikor a pécsi erőmű beindította
biomassza blokkját. Szavai szerint ez is bizonyítja, hogy az erőmű
fafelhasználása nincs hatással a fakitermelés mennyiségére, módjára. A
kitermelt fának mindössze 20-30 százaléka alkalmas további
feldolgozásra, a többi nagy részéből tűzifa lesz.

Szőnyi János kitért rá, hogy a mecseki erdészet a termelés alá vont
területek kevesebb mint felénél alkalmaz tarvágást, eddig is inkább a
természetes felújítást részesítette előnyben, 2009-ben pedig már 4500
hektáron szálaló-átalakító üzemmódban gazdálkodik. Megjegyezte:
utóbbit a tevékenység ellenőrizhetőségét biztosító, 10-15 évvel
ezelőtt az erdészeti munkában még elképzelhetetlen GPS-technológia és
a digitális térképek tették lehetővé.

Bozzay Péter, a francia érdekeltségű Pannonpower Holding kommunikációs
vezetője arról szólt, hogy kéthavonta lehetőséget biztosítanak a
civileknek, hogy az erőműben kövessék nyomon a fa felhasználásának
folyamatát. "Az első látogatást már megtartottuk, a következőre május
6-án kerül sor. A csoportokat addig szervezzük, ameddig igény van rá"
- közölte.

A kommunikációs vezető az erőmű biomassza programjának folytatásával
kapcsolatos kérdésére azt válaszolta, hogy erről továbbra sincs
döntés.

A cég korábban azt tervezte: 2012-ig 33 milliárd forintból a jelenlegi
mellé akár két új, szalmával és energianáddal üzemelő dán, továbbá egy
energianyárral üzemelő, finn technológiájú blokkot építenének.
Rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, és a gáz árának emelkedése, s
a gázellátás bizonytalansága miatt a biomassza hosszú távon
kifizetődőnek tűnik. A kivitelezést a gazdasági és pénzügyi válság
következményeként fellépett forráshiány nehezíti.

Az erdőgazdálkodást és annak módjait élénk érdeklődés kíséri a
Dél-Dunántúlon, különösen Pécs környékén, amióta civilszervezetek
többször is tiltakozásukat fejezték ki a pécsi erőmű nagy mennyiségű
fafelhasználása miatt. Megítélésük szerint összefüggés van az erőmű
működése és a Mecseket elcsúfító tarvágások között.

A tarvágások veszélyeire Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park
igazgatója is felhívta a figyelmet a közelmúltban. "A tarvágás
alkalmazása ha átmenetileg is, de a természeti értékek eltűnésével
jár. A régi erdők kivágása madárközösségeket, különösen az odúlakó
madarakat érinti érzékenyen, de hatással van a rovarok életére is" -
mondta az MTI-nek.

Hozzátette: a nemzeti park éppen ezért arra ösztönzi a gazdálkodókat,
hogy a nagyobb erdők eltűnésével járó tarvágásról a kisebb facsoportok
kitermelését eredményező úgynevezett szálalásra, szálalóvágásra
térjenek át, ezzel ugyanis minimalizálni lehet a természeti károkat,
meg lehet akadályozni élőlények elvándorlását.

A vágásos erdőgazdálkodás állami és magánerdőkben egyaránt folyik,
ennek következményeként a Dél-Dunántúl erdői felülnézetből egy
sakktáblára hasonlítanak. Pedig a törekvés az, hogy folyamatos
erdőborítás látszódjon madártávlatból - mondta Závoczky Szabolcs.
(MTI)

--
Juhász Sándor
mailto:juhasz.s kukac gmail.com

A transzformátor 125 éves

2010-04-30T16:38:00.001+02:00

Százhuszonöt éve, 1885. május 2-án mutatták be a transzformátoros
áramelosztási rendszert Budapesten. A villanyáramot sokáig csak
világításra használták, Edison izzólámpái 1879 végén gyúltak ki. A
100-150 voltos lámpák működéséhez nagyobb távolságra növelni kellett a
feszültséget, ezt Edison három vezetékes egyenáramú rendszerrel
oldotta meg, sorba kötött két dinamóval. Az energiaelosztást sokan
próbálták váltóáramú indukciós készülékekkel megvalósítani,
világításra ezt Jablocskov használta elsőként: az ő ívlámpáját
szaggatott egyenáram, később váltóáram táplálta.

1882-ben Gaulard és Gibbs szabadalmaztatták azt az eljárást, amely
nyitott vasmagos, soros kötésű indukciós készülékkel táplálta a
lámpákat, a feszültséget a fogyasztónál a vasmag ki-be tolása
szabályozta. Az 1884-es torinói kiállítást részben e rendszer
világította meg, amely már megoldotta az áram gazdaságos továbbítását,
de hiányzott a feszültségszabályozás s a gazdaságos elosztás. A
Ganz-gyárat képviselő Bláthy Ottónak feltűnt, hogy a rendszer nem
alkalmaz zárt vasmagot, s próbaként vasrúddal rövidre zárta az
induktor pólusait. Tapasztalatairól beszámolt Zipernowsky Károlynak, s
együtt folytatták 1884 nyarán a kísérleteket a zárt, pólusnélküli
vasmagos trafóval.

A párhuzamos kapcsolást Déri Miksa vizsgálta, a kísérletek után új
elosztórendszert dolgozott ki. Déri és Zipernowsky 1885. január 2-án
nyújtották be szabadalom-kérelmüket párhuzamos kapcsolású, 1:1-től
eltérő, tetszőleges áttételű váltóáramú induktorok alkalmazásán
alapuló elosztórendszerre. Márciusban Bláthyval hárman nyújtották be a
zárt vasmagú trafó szabadalmát, mely a köpeny- és magtranszformátort s
a szigetelt vashuzalból vagy lemezből készült vasmag különböző
változatait is magában foglalta - ekkor használták először a
transzformátor szót. A május 2-án nyíló Magyar Országos Kiállítás
teljes világítása már az új elosztási rendszerrel készült, s a
berendezés az egész szakmai világ érdeklődését felkeltette. Nagy
előnye volt, hogy távoli lámpákat is ki-be lehetett kapcsolni vele
anélkül, hogy a többi fényereje változott volna.

Az első berendezés luzerni szállodák világításához került, a másodikat
az Edison-cég rendelte meg egy milánói színházhoz, az új rendszerre
épülő első nagy erőművet Róma városa rendelte a Ganztól. A feltalálók
a fontosabb ipari országokban szabadalmaztatták a rendszert, sokan
mégis jogtalanul utánozták azt. Ez több pert eredményezett, ezeket a
Ganz általában megnyerte. Az Edison-cég képviselője 1885-ös budapesti
látogatása után a szabadalom megvételét javasolta, akkor még hiába,
mert Edison az egyenáram híve volt. Egy évvel később Bláthy amerikai
útján mégis megállapodtak, Edisonék a rendszerre 20 ezer dolláros
opciót kaptak. Ebből végül csak 5 ezret fizettek ki, amiért a Ganz be
is perelte az Edison-céget.

Amerikában a Gaulard-Gibbs szabadalom opcióját Westinghouse szerezte
meg, majd megismerve Dériék rendszerének előnyeit, megpróbálták a
kettőt összedolgozni. Szabadalmaikkal megkerülték a magyarokét, s
mivel a Ganz nem lépett időben kapcsolatba vele, a rendszer Amerikában
Westinghouse nevét viseli. Az elsőbbségi vita a múlt század hatvanas
éveire dőlt el, s a washingtoni Smithsonian Múzeum két Ganz-trafót
állított ki az elsőbbség kiemelésével.

--
Juhász Sándor
mailto:juhasz.s kukac gmail.com

Távhő árak Oroszlányon

2010-04-27T12:51:00.001+02:00

A Magyar Energia Hivatal 2009. decemberi adatok alapján közzétette az egyes

távhővel ellátott településeken az éves fűtési összköltségeket, egy átlagos két szobás 135 lm3-es

lakásra vonatkoztatva. A 3.001-10.000 fűtött lakásszámú 17 település közül Oroszlány városában

bizonyult a harmadik legolcsóbbnak a fűtési szolgáltatás, átlagosan 141.489 Ft+ÁFA összeggel.

A legolcsóbb Százhalombatta és Mosonmagyaróvár volt, egyaránt 136.000 Ft+ÁFA összeggel, a

kategóriaátlag pedig 177.000 Ft+áfa volt. Megyei összehasonlításban Oroszlányon a fűtés

összköltségek Tatabányához, Almásfüzitőhőz, Nyergesújfaluhoz, Dorog –Esztergomhoz képest

mintegy 50.000-55.000 Ft +áfa-val, Komáromhoz képest 40.000 Ft+áfa-val, Tatához képest

32.000 Ft+áfa-val kedvezőbbek. Egyedül a szintén az OSZ Zrt. által ellátott Bokodon olcsóbb a

fűtés mint Oroszlányon, mintegy 10.000 Ft+áfa összeggel. A 92 szolgáltató árait figyelembevevő

országos átlagköltség 173.000 Ft+áfa.

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

MEEOSz kiselőadás

2010-03-29T10:33:00.001+02:00

MEEOSz kiselőadás

Meghívó

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Oroszlányi Szervezete

meghív minden érdeklődőt

2010.03.30-án 15:00-kor

„Márkushegyi bánya ellátása saját termelésű villamos energiával” című kiselőadásra

Az előadás helyszíne: Oroszlány Bányászklub

Előadók:

Legát Csaba Bányászati Igazgatóság villamos részlegvezető

Szlatki Viktor Erőmű Igazgatóság villamosenergia-kereskedő

Balogh József

Szervező titkár

baljoz@vert.hu

361-122/423

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

A haragoszöldek új célpontot találtak: " Nem kell Mátraterenyén erőmű! " ?

2010-03-16T06:44:00.001+01:00

Hangsúlyozzuk, hogy a közölt hír semmilyen módon nem egyezik véleményünkkel.

Nem kell Mátraterenyén erőmű!

A Greenpeace és a WWF nyílt levéllel fordul Farkas Tamás, az Első Nógrádi Erőmű Zrt. vezérigazgatójához, hogy fogadja el az első fokon meghozott elutasító döntést és álljon el a Mátraterenyére tervezett szénerőmű-beruházástól, mivel az súlyos környezetvédelmi, egészségügyi és társadalmi kockázatokkal jár.

Nyílt levél Farkas Tamás úrnak, az Első Nógrádi Erőmű ZRt.
vezérigazgatójának

Tisztelt Vezérigazgató Úr!

A Mátraterenyére tervezett szénerőmű előzetes környezetvédelmi engedélykérelmét 9 hónapi megfontolás után első fokon utasította el az illetékes hatóság. Ön és vállalata azzal az indokkal fellebbezett ez ellen, hogy az elutasító döntés formai-hatásköri hibákból történt. Szeretnénk felhívni figyelmét arra, hogy az érintett területen élő nógrádiakat és hevesieket nem csak "formailag" érintené a tervezett beruházás. Ha csak az Önök által meghatározott 8-9 kilométeres hatásterületet vesszük is alapul, akkor is több mint két tucat környékbeli település és több tízezer ember jövőjét veszélyezteti az erőmű valamint a hozzá kapcsolódó bányászati és szállítási tevékenységek. Az erőművel kapcsolatos súlyos egészségügyi, társadalmi és környezeti kockázatok nem "csak" elméleti és etikai szempontból aggályosak, de napi szinten, kézzelfogható módon veszélyeztetik az ott lakók jövőjét.

Egészségügyi szempontból a Mátraterenyei Erőmű évi 1513 tonna kéndioxidot, 306 tonna nitrogénoxidokat és 387 tonna szén-monoxidot bocsátana ki. Ezen kívül jelentős mennyiségű fluoridokat, kloridokat, PM10 port és nehézfémeket is. Ma Magyarországon a szén elégetése során keletkező füstöt alkotó többszáz féle vegyület többségére nincsenek előírások, rendszeres mérés csak néhány kibocsátott gáz esetében történik, az egészségügyi hatások nem ismertek. Ugyanakkor például Nógrád megye már ma is az egyik legkedvezőtlenebb terület idült alsó légúti megbetegedések okozta halálozás, a primer hörgőrák és a tüdőrák előfordulás miatt. Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO elemzése alapján a szénerőművek környékbeli lakosságát érintő egészségügyi kockázatai 7-10-szerese a hasonló méretű biomassza és földgázerőművek kockázatának.

Társadalmi-gazdasági szempontból az erőmű közvetlen környezetében levő mindkét kistérség a leghátrányosabb helyzetűek közé tartozik. Mind az érintett Bátonyterenyei, mind a Pétervásárai Kistérség és községei jövője, kitörési lehetőségei szempontjából kiemelkedő jelentőségű a vidék szépsége és védett természeti adottságai, a Palócföld kulturális hagyományai és az itt élők vendégszeretete. Ezekre épülnek azok a stratégiai, fejlesztési tervek, kistérségi programok, Európai Uniós Leader-programok és település-rendezési tervek is, melyekhez kapcsolódóan a térségben
sokmilliárdos - elsősorban turisztikai célú - beruházások valósultak és valósulnak meg.

Az erőmű és a hozzá kapcsolódó bányászati-szállítási tevékenységek alapjaiban veszélyeztetik az idegenforgalmi és más, a környék adottságainak megfelelő fejlesztések megvalósulását, de elriasztják azokat is, akik új otthonuknak választották-választanák ezeket a csendes falvakat. Az erőmű megvalósulása miatt a turisztikai támogatásokban részesült települések akár a kapott támogatások egy részének visszafizetésére is kényszerülhetnek.

A beígért gazdasági előnyökből a nógrádi és hevesi lakók nem sokat látnának. Az erőmű több létező vagy tervezett munkahelyet veszélyeztet a turizmusban, vendéglátásban vagy a mezőgazdaságban, mint amennyit teremtene – és ezen utóbbiak többsége sem elsősorban az itt élő munkát keresőknek jelentene lehetőségeket, hanem magasan képzett mérnököknek és más szakembereknek. Az iparűzési adó (ha ez az adófajta létezik még az erőmű elkészültekor) csak egyetlen települést segítene, azonban az erőmű, a bányák és az óránként becslések szerint 8-10 nehéz gépjármű okozta légszennyezés, zaj, por a Mátra egészét alapvetően érintené.

Környezeti szempontból az erőmű hatásterületén országos jelentőségű (pl. Mátrai és Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzetek) és helyi védettségű
természetvédelmi értékek (pl. Mátranováki borókás, Nyírmedi-tó, Istenmezeje élővíz forrásai, Pétervásárai gyertyános tölgyes) találhatók. Az Erőműben évi több mint 300.000 tonna fémeket és más szennyező anyagokat is tartalmazó hamu keletkezik, amit szintén a környéken deponálnának. Az erőmű – a már korábban említett kibocsátások mellett – évi mintegy 400.000 tonna széndioxiddal járulna hozzá a klímaváltozáshoz, ami 200.000 személygépkocsi kibocsátásának felel meg. Az erőmű tervezett mérete alapján a széndioxid leválasztás esetleges későbbi megoldása fel sem merül.

A Nógrád megyeiek a saját bőrükön tapasztalhatták meg mit jelent az Önök tulajdonában levő Nógrádszén Kft "segítsége": a cég hegyeket tüntetett el, holdbéli tájakat hagyott maga mögött és szénszállító kamionjai tönkretették több település útjait, házait is. Vas megyében 11 önkormányzat határozott tiltakozása tudta csak megakadályozni a Nógrádszén Kft-t egy hasonló tájrombolásban. Az elhúzódó pereskedés során a Nógrádszén Kft felszámolása is elindult.

Tisztelt Vezérigazgató Úr! A fenti egészségügyi, társadalmi, környezeti szempontok alapján kérjük Önt, hogy vegye figyelembe az erőmű és bányái környezetében élők érdekeit és azt, hogy tavaly őszi mátrai látogatásán Sólyom László Köztársasági Elnök Úr aggodalmát fejezte ki a Mátraterenyei Erőművel kapcsolatban.

Kérjük, fogadja el a környezetvédelmi hatóság decemberi, az erőművet elutasító döntését és álljon el a környéken lakók és a környezet érdekében a beruházás megvalósításától, bármilyen módon is döntene a másodfokú hatóság.

Köszönettel

WWF Magyarország
Dallos György
0630/586-6668

Greenpeace
Stoll Barbara
0620/417-0626

Csökkenteni kell a biomassza szerepét

2010-02-15T06:51:00.001+01:00

Csökkenteni kell a biomassza szerepét

[2010. febr. 13. 9:31]

A megújuló energia magyarországi felhasználásán belül jelentősen csökkenteni kell a következő tíz évben a biomassza jelenlegi, mintegy 90 százalékos arányát 70 százalékra - mondta Dióssy László, a KvVM szakállamtitkára a III. Megújuló Energia Fórumon tartott előadásában.

A biomassza biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, növények, állatok, biotechnológiai iparágak biológiai eredetű terméke, illetve hulladéka, amelyet eltüzeléssel, gázosítással és egyéb módokon lehet energetikai célra hasznosítani. A szakállamtitkár kifejtette: a biomassza hasznosítása nem fenntartható módon történik, a felhasználását pedig a társadalmi összefüggéseket is figyelembe véve kell vizsgálni. Egyidejűleg nagyobb szerephez kell jutniuk más energiahordozóknak, például a szél- és a napenergiának.

Dióssy László hangoztatta: mindenképpen növelni kell az ország energiafelhasználásán belül a megújuló energiák jelenlegi, 6,5 százalékos részarányát. A cél, hogy 2020-ra gyakorlatilag megháromszorozódjon, vagyis 186 petajoule-ra nőjön, elérve a 15 százalékot, miközben az uniós elvárás 13 százalék.

A biomasszával szemben a jövőben nagyobb szerepet kap a megújuló energiaforrások felhasználásának összetételében a biogáz, a biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosítása, valamint nő a napenergia és a hulladékhasznosítás szerepe. Dióssy szerint a biomasszát csak korszerű technológia alkalmazásával, energiahatékony módon érdemes hasznosítani. Példaként említette az 5-10 megawatt teljesítményű komplex biomassza kiserőművek hálózatának kialakítását. Ígéretesnek nevezte a biogáz hasznosítását, ugyanis annak decentralizált termelése szinte mindenütt lehetséges mezőgazdasági melléktermékekből, de szennyvíziszapból is. Így a biogáz alternatívája lehet a földgáznak.

Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára arról beszélt, hogy a megújuló energia nagyobb mértékű alkalmazásának feltételei adottak az országban.
Jelezte: a bioetanol gazdaságos előállításához szükséges mennyiségű, évi 1,5-2,0 millió tonna gabona Magyarországon rendelkezésre áll.

Energiavámpírok vagy klímabarát otthonok?

2010-02-08T10:20:00.001+01:00

Energiavámpírok vagy klímabarát otthonok?

A mostani évi 28 milliárd forint állami támogatás felhasználásával 30 év alatt lehetne a jelenlegi követelményeknek megfelelően hőszigetelni a lakásokat, viszont ha minden lakás már ilyen lenne, akkor - mai áron - évi 472 milliárd forintnyi földgázt lehetne megtakarítani.

Nem jelent elegendő ösztönzőerőt, ezért csak „kezdeti licitnek" tekinthető a családi házak energiahatékonysági beruházásaihoz, a Klímabarát Otthon program által nyújtott 30%-os támogatás – a Knauf Insulation szerint. A családi házak utólagos hőszigeteléséhez is igénybe vehető támogatás egyszerűen alacsony mértékű az érdemi változás eléréséhez a családi házak energiahatékonyságának javítása terén. A magyar lakásállomány, ezen belül is a társasházak energiahatékonyságát pedig a távhő ÁFA-jának 25-ről 5%-ra történő mérséklése befolyásolja kedvezőtlen irányba. Az ÁFA csökkentés ugyanis konzerválja a jelenlegi energiafogyasztás mértékét és a korszerűtlen hazai energiahatékonysági állapotokat is. Hazánkban a 4 milliós lakásállomány közel 70%-a, azaz mintegy 2,8 millió ingatlan családi ház, 800 ezer otthon pedig iparosított technológiával épített lakás, amelyeknek csak egy elenyésző hányada, a 2007 után épültek tekinthetők energetikailag megfelelőnek. Korábban épült társaik összességében sajnos kétszer több energiát használnak fűtésre, mint egy nyugat-európai ingatlan, miközben energiafogyasztásuk ¾-ét a fűtés teszi ki. Látható tehát, hogy a legnagyobb megtakarítást otthonaink hőszigetelésével lehetne elérni, de ehhez az ingatlantulajdonosok széles köre által elérhető, valóban ösztönző támogatási rendszer kialakítására van szükség, annak érdekében, hogy a recesszióban lévő hazai építőipar 2011-12-ben már szerény növekedést produkálhasson.

Miért fontos egy életképes, sokak által elérhető energiahatékonysági beruházás ösztönző rendszer megalkotása? Íme az Knauf Insulation szakértőinek válaszai:

Segítené a magyar építőipar kilábalását a válságból

A gazdasági válság hatására, a Magyarországon mintegy 300-400 ezer főnek munkát adó építőipar, az autóiparhoz hasonló mértékű, 30-35%-os visszaesést szenvedett el. Iparági elemzések szerint 2009-ben az új lakások építése az előző évhez képest 20%-kal, 20.000-ről 16.000-re, ezen belül a családi házak építése 32%-kal 16.000-ről 11.000-re, az ipari ingatlanok építése pedig 30%-kal csökkent. Erre való tekintettel a Buildecon, az európai építési piacot elemző és előrejelző Euroconstruct nemzetközi kutató cég magyar tagjának előrejelzései szerint, csak a meglévő épületek és családi házak felújítása, energiahatékonysági korszerűsítése, utólagos hőszigetelése lehet a „menekülő útvonal". A Knauf Insulation számításai szerint, ha minden évben a magyar családi ház állomány 10%-át leszigetelnénk, az 10 éven keresztül közel 80.000 embernek adna munkát az építőiparban.

Javulhatna épületeink energiahatékonysága

Magyarországon, a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt lakásállomány 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen. Itthon egy korszerű, C kategóriás energiatanúsítvánnyal ellátott lakóépület energiafogyasztása 96 -100 kWh/m2/év (1 m2 lakás alapterület fűtésére Magyarországon, évente mintegy 1,4 GigaJoule energia felhasználása jut, ami 41 m3 gáz eltüzelésének felel meg) kétszerese az EU korábbi 15 tagországában az egy lakásra vetített (0,53 gigaJoule energia /1 m2, év) energiafogyasztásának. Ráadásul hazánkban 2000 óta tapasztalható, hogy miközben csökken az ipar energia felhasználása, e közben a lakásállományé nő.

A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye innovatív szigeteléssel 50%-kal csökkenthető. A több mint 4 milliós magyar lakásállomány háromnegyede, azaz 2,8 millió ingatlan családi ház, amelyek közül az 1967 előtt épültek vannak a legrosszabb energetikai állapotban, jónak, azaz a jelenleg is érvényben lévő normáknak megfelelőnek pedig csak a 2007 után épültek mondhatók.

Az iparosított technológiával épített (jellemzően panel) lakások száma 800 ezer, amelyek az elöregedés és az építéskori kivitelezési hibák miatt háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint a jelenlegi követelmény. Földünk teljes energiafelhasználásának 40%-át épületeink emésztik fel. A Knauf Insulation felmérései szerint, a felhasznált energia 70%-át fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14%-át a használati meleg-víz előállítására, 16%-át pedig egyébre fordítjuk. Az arányokból kitűnik tehát, hogy a legnagyobb megtakarítás a fűtési energiaszükséglet csökkentésével, azaz szigetelés alkalmazásával érhető el.

Csökkenne otthonaink gázfelhasználása és Magyarország energiafüggősége

Lakóépületeinket ¾ részben földgázzal fűtjük. Magyarország éves földgázfelhasználása 14-15 milliárd köbméter, ennek jelentős hányada, több mint 80 százaléka közvetlenül vagy közvetve importból származik, és amelynek a felét, azaz mintegy 7-7,5 milliárd köbmétert a lakosság használ fel. Ha minden hazai lakóépület megfelelően lenne szigetelve, e mennyiség 50%-a (mintegy 3,5-3,7 milliárd köbméternyi gáz) minden évben megtakarítható lenne. A megtakarítással, 135 Ft / köbméter lakossági, támogatás nélküli gázárral számolva elméletileg minden évben 472 milliárd forint lenne megspórolható. Ebből a pénzből 3 olyan stratégiai gáztározót lehetne építeni, mint amelyet 2009 októberében adtak át Szeged határában 150 milliárd forintos beruházással. Miközben persze csökkenteni lehetne a gáztól, mint energiahordozótól való függőségünket is, ami azért is fontos, mert Magyarország néhány éven belül gyakorlatilag kimeríti saját földgázmezőit, ami 100 százalékos import energiafüggőségét és tovább emelkedő gázárat vetít előre.

Nem állandósulna a távhő ÁFA csökkentéssel konzervált rossz energiafogyasztási struktúra

„A Klímabarát Otthon program keretében, a családi házak utólagos hőszigeteléséhez is igénybe vehető 30%-os támogatás csak kezdeti licitnek tekinthető, ami nem fog tömeges felújítási kedvet gerjeszteni. Ha a program jelenlegi, 28 milliárd forintos keretösszegét minden évben a magyar lakásállomány szigetelésére fordítanánk, akkor is több mint 30 évig tartana minden ingatlant megfelelő szigeteléssel ellátni" – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „ A magyar energiapolitika furcsa, diszkriminatív sajátossága az is, hogy szociális megfontolásból, a távhő áfájának 5%-ra csökkentésével, a szigetelőanyagok áfájának pedig 25%-on tartásával hosszú évekre konzerválja a társasházak pazarló energiahatékonysági állapotát is, holott érdemi szemléletmód változást éppen ellentétes mechanizmussal, az energiahatékonyságot növelő beruházások adókedvezményével lehetne elérni" - tette hozzá a szakértő.

Csökkenne a magyar energiafogyasztás okozta CO2 kibocsátás

A hazánk 84,7 millió tonnás CO2 kibocsátásának 30%-a, otthonaink téli fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe. Épületeink megfelelő szigetelésével e CO2 mennyiség, azaz 7,4 tonna/fő szén-dioxid kibocsátása elkerülhető lenne, így ráadásul mérsékelhető volna a nagyvárosokat sújtó szmog kialakulásának esélye is. Magyarország ezzel könnyen teljesíteni tudná az EU tagállamai számára meghatározott cél értéket, amely 2020-ig - az 1990-es bázisévhez képest - 20%-os CO2 kibocsátás csökkentést ír elő a tagállamok számára. Bár Magyarország kis gazdaságként, elenyésző mértékben részesedik az összes kibocsátásból, az egy főre jutó kibocsátás tekintetében világátlag felett vagyunk, így átlag feletti csökkenést is kell vállalnunk a felelősség elve alapján.

Az építőipar piaci szereplői szerint, bár a kiírás szakmailag elfogadható, a támogatás mértéke nem elégé vonzó, az ingatlantulajdonosok széles tömegei számára pedig nem elérhető. A szakma egyetért abban, hogy a felújítás-korszerűsítés lehetne a válság hatására az autóiparéhoz hasonló mértékű gazdasági visszaesést elszenvedő építőipar egyik menekülési útvonala, ehhez azonban a mostaninál nagyobb, az egyéni beruházásokat 50 százalékban támogató rendszerre volna szükség.

Felrobbant egy gázerőmű az Egyesült Államokban

2010-02-07T21:12:00.001+01:00

Felrobbant egy gázerőmű az Egyesült Államokban

Index

2010. február 7., vasárnap 19:20 | Frissítve: 11 perce

"Tömegek" sérültek meg a connecticuti Middletownban, ahol felrobbant egy 620 megawattos gázerőmű. A robbanást még 25 kilométerrel távolabb is érezni lehetett. Lakóházak is összeomlottak. Egyelőre csak két halottról tudnak, de az áldozatok száma ennél jóval nagyobb lehet.

Felrobbant egy 620 megawattos gázerőmű az Egyesült Államokban, Connecticut államban, jelentette a CNN. A hatóságok egyelőre két ember halálát erősítették meg, de tartanak tőle, hogy a tragédiának ennél sokkal több halottja lehet. Az AFP meg nem nevezett kórházi forrásokra hivatkozva azt jelentette, akár ötven halottja is lehet a robbanásnak.

A sebesültek számáról egyelőre csak azt közölték, hogy "tömegek sérültek meg".

A Boston Globe legalább száz sérültről értesült.

Az erőmű robbanását a jelentések szerint 25 kilométeres távolságból is érezni lehetett. A CNN beszámolója szerint lakóházak is összeomlottak a környéken.

Sokan a romok alatt rekedhettek. A robbanás magyar idő szerint este fél hétkor történt, fél órával később már százná is többen dolgoztak a mentésen. Az áldozatok felkutatásában mentők, tűzoltók és rendőrök is részt vesznek, közölte a CNN-nel Chuck Jacobucci őrmester, a connecticuti Middletown rendőrségének szóvivője.

A helyi kórház jelentése szerint már megérkeztek az első sérültek.

A hartfordi WTNH televízió jelentése szerint a Kleen Energy gázerőműve és olajfinomítója még épülőben volt. A robbanás idején háromszázan voltak az épületben.

Egy szemtanú beszámolója szerint vasárnap reggel végezték a gázturbinák tesztüzemét. Valószínűleg a tesztüzem során következett be a robbanás. "Valami rosszul sülhetett el. Nagy robbanás volt, háznagyságú lángnyelvek csaptak fel az épületben" - nyilatkozta a WTNH-nak. Egy másik szemtanú szerint a lángok olyan magasak voltak, mint az erőmű kéményei.

Az első szakértői jelentések szerint szivárgás okozhatta a robbanást.

Middletown, a katasztrófa helyszíne 25 kilométerre van Connecticut fővárosától, Hartfordtól. A robbanást még ott is érezni lehetett. Helyi beszámolók szerint a robbanás moraja mély volt, és másodpercekig tartott.

Mi történik az MVM-nél?

2010-02-05T08:11:00.001+01:00

Mi történik az MVM-nél?

2010.02.01 13:54

Remek évet zárt a Magyar Villamos Művek (MVM) 2009-ben, azonban 2010 a gazdasági válság okozta - főként ipari -fogyasztáscsökkenés miatt egyértelműen gyengébb lesz. Ettől függetlenül az előzetes terveknek megfelelően rendben elindulhatnak az új mátrai lignitblokk létesítésének előkészületei, miközben zajlanak a paksi bővítéssel kapcsolatos munkálatok is. Jelenleg két darab ezer megawatt körüli reaktor tűnik a legvalószínűbb megoldásnak, vagyis a franciák kiesni látszanak a beruházás reaktorszállítási részéből. A Vértesi Erőmű sorsáról nyáron ismét tárgyalások lesznek az MVM és a kormányzat között, de úgy tűnik, hogy az erőműhöz tartozó bánya bezárását - gazdasági okokból - már nem lehet sokáig halogatni. Idén elindul a HUPX (magyar áramtőzsde), és az MVM részesedést szerezhet az E.ON három hazai áramszolgáltatójában is. A Portfolio.hu Mártha Imrével, a MVM vezérigazgatójával beszélgetett:

MVM: 2009-es tények, 2010-es tervek

Portfolio.hu: Milyen hatással volt a válság az áramszektorra? Miként vészelte át az árampiac a 2009-es évet?

Mártha Imre: A válság az energiaipart késleltetve érintette, hiszen az első áldozatok az autóipar, a bankszektor és tőzsdék voltak. Mindazonáltal Európában kb. 5-6 százalékkal esett vissza villamosenergia-fogyasztás 2009-ben, és ez alól mi sem voltunk kivételek, így egy időre jelentős túlkínálat alakult ki a piacon. Amíg 2007-08-ban alapvetően a kereslet vezérelte a piacot, addig a felfelé mozgó zsinór áramárak 70, 80, sőt 90 eurós szintet is elértek megawattóránként, de a most mutatkozó kínálati piacon már jóval alacsonyabb, 39-45 eurós árszint a jellemző.

P.: Ezek szerint 2010-ben sem számíthatunk nagy fellendülésre?

M.I.: Ahogy a gazdasági válság késleltetve érintette az energiaipart, attól tartok, hogy a fellendülés is késve köszönhet be. A tőzsde, a pénzpiacok, a szolgáltatások már rég túl vannak a válságon, mire az áramfogyasztás majd elkezd emelkedni. Minket ugyanis elsősorban az ipari termelők felhasználása érint, akik nagy mennyiségű áramot fogyasztanak, és az ő esetükben még nagyon nem látszik a kilábalás.

P.: Az MVM 2009-es számaiban akkor nem is nagyon mutatkozik meg a válság?

M.I.: Nem, mivel a villamos energiát mindig a tárgyévet megelőzően adjuk el. Ez azt jelenti, hogy a 2009-es áramot 2008-ban értékesítettük, amikor az árak még szárnyaltak. A végleges számok még nem állnak rendelkezésre a cégcsoport méreténél fogva, de a tavalyi eredményünk még jobb lesz, mint a 2008-as.

P.: Ezzel szemben a 2010-es viszont gyengébb lesz.

M.I.: Egyértelműen. Az áram a fő termékünk, csodák nincsenek. Azt a tényt, hogy a piaci ár 30-50 százalékkal visszaesett, mindenképpen megsínyli a társaság. Pontos becslést nem tudok adni a várható visszaesésre, de a 2010-es eredmény jelentősen alacsonyabb lesz, de így is szépen nyereségesek leszünk.

P.: Melyek voltak a legfontosabb események az MVM-csoport életében 2009-ben?

M.I.: Nagyon sok fontos lépés történt. Mindjárt január első munkanapjainak egyikén érkezett egy kétsoros levél az Európai Unió versenyhivatalától, amelyben lezárták az ellenünk folytatott, majdnem 3 évig tartó vizsgálatsorozatot. Ez egy felmentő levél volt, tisztázták az MVM-et és a Mavirt, illetve az egész cégcsoportot a tisztességtelen piaci magatartás teljességgel igaztalan vádja alól. A következő nagy esemény a paksi atomerőmű bővítéséről szóló határozat volt, amit tavasszal fogadott el a parlament 95 százalékos szavazattöbbséggel. Sikeres akvizíciókat is folytattunk 2009-ben, ezek közül kiemelném az ELMÛ-ÉMÁSZ tranzakciókat, ahol társaságunk ma már meghatározó tulajdonosává vált e két áramszolgáltatónak. Az ősz folyamán vásároltunk egy szélparkot, az év utolsó napjaiban pedig parlamenti döntés, törvény született a MVM-Mavir egyben tartásáról, szintén elsöprő szavazati többség mellett.

P.: Hol tart a paksi bővítés előkészítése? Lehet már tudni, hogy milyen formában hajtanák végre a beruházást, miként finanszíroznák azt?

M.I.: Az engedélyezés idén elindul, itt jegyezném meg, hogy szinte megszámlálhatatlanul sok engedély szükséges egy ilyen beruházás megkezdéséhez. Ráadásul durván 70 jogszabályt kell módosítani ahhoz, hogy egyáltalán elindulhasson a fejlesztés. Mindezzel egy külön munkacsoport foglalkozik. A finanszírozásról szóló döntés jócskán ki fog tolódni a következő 1.5-2 évre, hiszen ameddig nincsenek meg az engedélyek, jogszabály-módosítások, addig nincs szükség komoly mértékű tőkére sem. Természetesen addig is tárgyalunk a lehetséges befektetőkkel, de még nem időszerű döntést hozni ebben a kérdésben.

P.: Arról született már döntés, hogy milyen méretű blokkok kerülhetnek beépítésre?

M.I.: Igen, az "ezres" osztályban nézelődünk. A legkisebb, 600 megawattos blokkokat már korábban elvetettük, mert fele akkor teljesítmény mellett szinte ugyanannyiba kerülne az egész beruházás, hiszen egy atomerőműnél nem elsősorban a "vas" kerül sokba, hanem például az irányítástechnika, a biztonsági rendszerek. A fejlesztés viszi el a költségek döntő részét, ezért ha már ezt ráköltjük, akkor érdemesebb egy nagyobb blokkot üzembe állítani.

P.: És mi szólt az 1600 megawattos reaktorok ellen?

M.I.: Egyetlen dolog: a magyar energiarendszer mérete túl kicsi ahhoz, hogy egy ilyen nagy méretű blokk gazdaságosan működhessen benne. Ez azért is különösen fontos szempont, mert az európai jogszabályok értelmében a rendszer-tartalékokat mindig a legnagyobb blokk méretéhez kell igazítani. Ma a paksi atomerőműnek 500 megawattos blokkjai vannak, és ha egyik kiesik, azt rögtön, perceken belül képesnek kell lennünk pótolni. Egy 1600 megawattos blokk üzembe állítása esetén a szükséges többlet-ráfordítások már olyan magas szintet érhetnek el, ami aránytalanul költségessé teszi ezt a méretosztályt.

P.: A mátrai erűben tervezett fejlesztés bejelentésekor azt közölték, hogy a költségek jelentős részét hitelből kívánják fedezni. A gazdasági válság okozta hiteldrágulás nem veszélyezteti a beruházást, továbbra is 2015-re készülhet el az új lignitblokk?

M.I.: A pozitív hír az, hogy a főberendezések szállítására pályázó külföldi társaságok szinte mindannyian felajánlották, hogy hozzák saját exporthitel-biztosítóikat, ami által jóval olcsóbbá válhat a beruházás, mintha a hazai hitelkockázatot kellene alapul venni. Az új lignitblokkal kapcsolatos előkészületek az eredeti tervekkel összhangban idén elindulhatnak, és az áramtermelés 2015-ben meg is kezdődhet.

P.: Mik a terveik a Vértesi Erőművel? Az elmúlt év folyamán nem egyszer merült fel az erőmű bezárásának gondolata, és végül csak egy kormányhatározat mentette meg a létesítményt.

M.I.: A Vértesi Erőmű mára sajnálatosan nem egy energetikai létesítmény elsősorban, hanem inkább egy szociálpolitikai központ, az MVM itt inkább csak asszisztál a mindenkori kormányzatnak. Az alapvető probléma a bánya, ugyanis a költségbázis döntő hányada a bányában keresendő, és véleményem szerint ennek a sorsa dönti majd el a jövőt. Amennyiben a bányát bezárjuk egy ésszerű határidőn belül, akkor maga az erőmű még ideig-óráig életben maradhat. A racionális jövő az lehet, hogy a bánya bezár, az erőmű pedig csökkentett üzemmódban biomassza és szén keverékével, a meglévő szénkészlet felhasználásával üzemel egy ideig, és ez biztosítja Oroszlány hőellátását mindaddig, amíg egy új, korszerű fűtőmű nem épül.

Indul az áramtőzsde, folytatódik a bővülés

P.: Miért tartott ennyi ideig, hogy döntés szülessen a hazai áramtőzsde beindításáról?

M.I.: A törvény úgy szól, hogy ha senki sem kíván áramtőzsdét létrehozni Magyarországon, akkor azt a Mavir köteles megtenni. Mivel a törvényben megadott határidőig senki sem jelentkezett, a Mavir jogkövető módon hozzá is látott a tőzsde kialakításához. Az MVM igazgatósága azonban a felelős tulajdonosi szemléletet képviselve másfél évig nem volt hajlandó jóváhagyni a Mavir által készített üzleti tervet, tekintettel arra, hogy még a legoptimálisabb szcenárióban sem térültek volna meg a tőzsde létrehozásának költségei.

Ami megváltozott, és fordulatot eredményezett, hogy néhány hónappal ezelőtt bejelentkezett az EPEX, a lipcsei áramtőzsde, Európa leglikvidebb kereskedési tere, hogy hajlandó gyakorlatilag költségmentesen létrehozni egy magyar alszekciót. Ezen kapva kaptunk. Gyakorlatilag megoldódott a probléma, mert beruházás nélkül úgy indul el a magyar áramtőzsde, hogy az európai etalon rendszert használja, és nem kell milliárdos veszteségeket elszenvedni egy új platform létrehozásával.

P.: Milyen termékekkel lehet majd kereskedni az új áramtőzsdén?

M.I.: Az előzetes tervek szerint a HUPX fizikai kereskedelemmel indulna, tehát napon belüli, napi, heti, havi és éves termékekre lehet majd számítani. Határidős kereskedésre egyelőre nem nyílna mód, az a második fázisban következne majd.

P.: A Powerforumon zajló kereskedést is átvezetnék ide?

M.I.: Nincs ilyen szándék, mert a Powerforum nagyon jól ki fogja egészíteni ezt az új börzét, hiszen a tőzsdén csak homogén termékekkel lehet kereskedni, miközben a Powerforum remek alkalmat biztosít arra, hogy az ún. nem-standardizált termékeket is értékesíteni lehessen. A piac egyébként nagyon szereti ezt a bejáratott, majdhogynem költségmentesen üzemelő rendszert, jelenleg több mint 60 regisztrált felhasználója van.

P.: És mi lenne a sorsa tőzsdeképes termékeknek?

M.I.: A spot kereskedelmünk nagy részét biztosan átvezetjük majd a HUPX-ra. Az éves termékkel az a gond, hogy az aukciót minden évben az Energia Hivatal hagyja jóvá, és még nem tárgyaltunk sem velük, sem a piaci szereplőkkel ez ügyben. Egyébként azt gondolom, hogy ebben a piaci szereplőknek kellene jelzéseket adni, hiszen az MVM szempontjából irreleváns, hogy melyik rendszeren keresztül értékesít, ugyanis mindkettő teljesen transzparens, és hasonló, aukciós szisztémát alkalmaz.

P.: A rendszerkiegyenlítés is ezen az új tőzsdén keresztül valósulna meg?

M.I.: Még nincsenek kialakult szabályok. Előfordulhat, hogy a rendszerirányító hiányok vagy nagy többletek esetén bemerészkedik a tőzsdére, de nem ez az első számú terepe ezeknek a speciális termékeknek.

P.: Miként tekintenek a prágai tőzsdére, erős konkurenciája lehet a HUPX-nak?

M.I.: Nem tekintünk rá konkurenciaként, hiszen Európában a lipcsei kereskedési tér az etalon, az ott kötött üzletek a meghatározóak. A prágai tőzsde túl nagy fába vágta a fejszéjét.

P.: Emlékeim szerint a rendszerhasználati díjakon keresztül a Mavir forrást kap a magyar áramtőzsde megalapításának finanszírozásához. Mi lesz ezzel a pénzzel, tekintettel arra, hogy nemrégiben a csehek e források nélkül tettek ajánlatot a hazai áramtőzsde kialakítására, és mint említette, a HUPX végül majdhogynem költségmenetesen fog megalakulni?

M.I.: A korábbi tárgyalások során az Energia Hivatal erre nem tudott jelentős fedezetet biztosítani, pontosan ezért nem indult el korábban a HUPX. Úgy tudom, hogy a Mavir tarifájába valóban beépült egy ilyen elem, csak eddig nem volt mire költenie. A hivatal ezeket rendkívül precízen figyeli, adott esetben egy árszabályozási ciklus végén visszaveszi vagy beszámítja egy másik költséghelyre, úgyhogy ha nem kerül ez a pénz ilyen célra mind felhasználásra, akkor sem fog elveszni.

P.: Milyen céllal vásároltak tulajdonrészt a ELMÛ-ben és az ÉMÁSZ-ban az elmúlt időszakban? Terveznek hasonló akciókat a közeljövőben?

M.I.: Az MVM stratégiájában is célul kitűzött, a csoport értékét jelentősen növelő akvizíciókkal kettős célunk volt: az egyik, hogy az elmúlt 15 év tapasztalata alapján a privatizált energiaszolgáltatók rendre az iparági nyereségszint felett működtek, és ebből mi sem szerettünk volna kimaradni. Ez be is igazolódott, az ELMÛ-ÉMÁSZ-ba történő befektetéseink jól alakulnak, komoly osztalékbevételt generálnak az állami tulajdonú MVM részére. A másik indok, hogy jobb rálátást szerezzünk e társaságok működésére, ami a 10% feletti részesedéseinkkel már szintén megvalósult.

A további vásárlásokról annyit, hogy jelenleg is tárgyalunk az E.ON-nal a társaság hazai áramszolgáltatóiban történő tulajdonszerzésről egy tavaly nyáron született megállapodás értelmében. Itt elképzelhetőek vagyonelem-cserék is, ezért jelenleg is zajlik vagyonértékelés, átvilágítás, és folynak tárgyalások a cserealap meghatározásáról is. Azt remélem, hogy az év végére túl leszünk az ügyleten.

Zöldül az MVM, miközben többen támadják is

P.: A tavalyi év végén az MVM számára egy teljesen új terülten hajtottak végre akvizíciót a Hungarowind Kft felvásárlásával. Miért pont szélparkot vásároltak? A lehetséges megújuló erőforrások közül, hogy esett a választásuk szélenergiára?

M.I.: A szélenergia hasznosítása nagyon hangsúlyos a nemrégiben aktualizált stratégiánkban. Az MVM-nek tartania kell a lépést az uniós elvárásokkal, ami szerint a jövőben Magyarországon jelentősen növelni kell a megújuló alapú áramtermelést. A novemberben vásárolt szélpark volt az első elem, és elmondhatom, hogy azóta sorba állnak azok a befektetők, akik eladásra kínálják fel a már megépített szélerőműveiket. Jelenleg ezeket az ajánlatokat elemezzük.

Biomassza, illetve hulladékhasznosítási előkészületek is folynak, de jelen esetben a szél volt a legkönnyebben megvalósítható, ugyanis a három lehetőséget összehasonlítva ez a legkevésbé kockázatos. A biomassza legnagyobb kockázata a tüzelőanyag-beszállítás, hiszen egy új biomassza-erőművet 40 éven keresztül jó áron, és jó minőségben el kell látni tüzelőanyaggal - a biomassza esetében ezt rendkívül nehéz bárkin is számon kérni. A hulladékhasznosításnál pedig nagyon komoly lakossági, környezeti és egyéb aggályok állnak fenn, amit egyébként személy szerint furcsállok, mert például Ausztriában ez nagyon jól működik. Ma már olyan filterrendszerek, technológiák vannak, hogy ez nem okoz gondot. A szélenergia mindenesetre ezekkel szemben viszont igen egyszerű, hiszen a szelet csak meg kell mérni, és onnantól megy minden a maga útján.

P.: Mitől lett pont most aktuális a megújuló szektorban történő terjeszkedés?

M.I.: Az adott létesítmény most volt eladó. A Raiffeisen Bank megkeresett minket, és erre a lehetőségre lecsaptunk.

P.: Az MVM maga is kezdeményezhetett volna ilyen telepítést korábban, nem?

M.I.: Sokáig gondolkodtunk saját telepítésen, de amikor kiosztották az első 330 MW-nyi engedélykört, akkor az MVM-nek nem jutott tér. Utólag beigazolódott, hogy jobb is, hogy nem fektettünk erre hangsúlyt, mert nem kifejezetten MVM-re szabott volt az a rendszer. Ráadásul ezek a beruházások túl kis volumenűek, ha az MVM elkezd egy beruházást, annak megvan a szokásos üzemmérete, és az ahhoz kapcsolódó színvonala: a jogi- és , mérnökirodák, a projektmenedzsment egy kialakult szintet képvisel. Ugyanazt a szakembergárdát lehet használni egy 5 milliárdos projektnél, mint például a mátrai 250 milliárdos fejlesztésnél, és egy 5 milliárdos projekt nem mindig bírja el az ezzel a színvonallal járó költséget. Egy kisebb, rugalmasabb vállalkozás ezt jobban képes kezelni.

P.: Vagyis főleg ennek tudható be, hogy a hazánkban jelenlévő nagyobb energetikai cégek nem igazán aktívak a megújuló beruházások terén?

M.I.: Ezzel vitatkoznék. A biomassza esetében az egyik legnagyobb, pécsi erőmű tulajdonosa a francia Dalkia-csoport, ami például egy óriásvállalat. De a szélparkokat esetében is jelen van például a spanyol Endesa, ami szintén egy hatalmas cég. Az tény, hogy a magyarországi privatizációban teret szerzett társaságok nem túl aktívak ezen a területen.

P.: Az MVM sem tűnt korábban igazán aktívnak.

M.I.: Az MVM próbálkozik ezen a területen is, jelenleg a szél tűnik a legjobb befektetésnek, de jönnek más projektek is. Azt tudomásul kell venni, hogy az MVM-nek hagyományosan van egy feladata: az ország ellátása. A megújuló energia persze fontos, de több komoly probléma van vele. Az egyik, hogy rendkívül drága, hiszen a paksi atomerőműben egy kilowattóra ára ma alig több mint 10 forint, a mátraiban 15 Ft, a megújulóké pedig 30 Ft. Ha Magyarországon holnap valamilyen csoda folytán teljesülne az előirányzott megújuló részarány, akkor a villanyszámla drasztikusan megemelkedne.

P.: Sokan támadták az MVM-et, mondván: gátolja a hazai liberalizált árampiac kialakulását, illetve többen megkérdőjelezték a december végén elfogadott törvénymódosítás tisztaságát is, amiben az Országgyűlés úgy döntött, hogy egyben tartja a Mavirt az MVM-mel.

Az ITO-modell

Az Európai Unió harmadik energiacsomagja három különböző lehetőséget kínál a tagországok számára az integrált energetikai vállalatok és az átvitel hálózatok (nagyfeszültségű áramhálózat, nagynyomású földgázhálózat) közötti tulajdonosi kapcsolatok kezelésére, tehát hazánkban a szabályozás az MVM-Mavir és a MOL-FGSZ párosokat érinti: 1: Teljes tulajdonosi szétválasztás, vagyis az átviteli hálózat eladására kötelezik az integrált energetikai vállalatokat. 2: ISO-modell (független rendszerirányító): az integrált energetikai vállalat megtarthatja a hálózatot, de annak üzemeltetését egy független cégnek kell végeznie. 3: ITO-modell (független átviteli hálózat-üzemeltető): a jelenlegi rendszerhez hasonló megoldás, főként adminisztratív jellegű extrabiztosítékok beépítésével.

M.I.: Ezek a vádak ma már megmosolyogtatók. Az Európai Unió illetékes bizottsága a hazai támogatóival vállvetve három évig vért izzadt, hogy valamit rábizonyítson az MVM-csoportra, és ez a kísérlete totálisan elbukott. Az MVM piaci részesedése a HTM-ek felbontása után a nagykereskedelemi szegmensben visszaesett 50 százalék alá. Persze ez még mindig nagy piaci részesedés, de nagyon messze van a monopóliumtól, mert a másik 50 százalékon több cég osztozik. Továbbá megszűntek a torlódások a határokon, vagyis külföldről sem lehet előnyösebben beszerezni az áramot, mint itthon, szabad határkapacitások vannak. Amikor pedig kiírunk egy aukciót, az elszámoló ár fillérre megegyezik a regionális árakkal, sőt, ha megnézi a piacokat az elmúlt hónapok során, a magyar ár 1-1.5 euróval bekúszott az osztrák és német árak alá. Ezzel azt akarom mondani, hogy az MVM akkor sem lenne képes drágábban eladni az áramot, ha lenne ilyen irányú szándéka.

A decemberi törvénymódosítással kapcsolatban azt szeretném megjegyezni, hogy Európában nagyon sok ország választotta a törvénybe foglalt ún. ITO-modellt, és nem véletlenül. Az EU három alternatívát kínált fel. Egy: teljes leválasztás, kettő: szétvágni a MAVIR-t és az operatív rendszerirányítást leválasztani, végül a harmadik változatként felajánlja az ITO-modellt, amikor minden marad a régiben, csak szigorúbb együttélési szabályokat vezetnek be. Eddig sem lehetett összejátszani vagy visszaélni itthon, és a most elfogadott, még szigorúbb szabályozás pedig végképp megakadályozza ezt.

P.: A konkrét "vád" talán inkább az volt, hogy a törvénymódosítás Mavirra vonatkozó része a MVM-en belül készült.

M.I.: Ez nem életszerű. Aki ezt mondta, az ország egyik legfontosabb hivatalának, a verseny hivatalnak a korábbi vezető beosztású tisztségviselője. Számomra elképesztő, hogy ilyen ügyekről a sajtóban üzengetnek, hiszen a versenyhivatalnak minden eszköze megvan ahhoz, hogy eljárást indítson, amennyiben törvénysértést sejt. Jelentsék fel a képviselők 95%-át és az MVM-et, indítsanak vizsgálatot - vagy határolódjanak el attól, aki ezeket az elképesztő vádakat megfogalmazza. Azt szoktam mondani, hogy sokan, akik a leválasztás mellett kardoskodnak, gyakorlatilag azt akarják elérni, hogy a magyar nemzeti átviteli hálózat külföldi kézbe kerüljön. Nem tudok más racionális magyarázatot találni arra, hogy miért emlegetik újra és újra ezt a kérdést. Erre mondta azt a magyar országgyűlés 95 százaléka, hogy nem.

P.: Nem is ez volt a probléma, hanem inkább az, hogy az érintett állami szervek nem igazán tudtak a törvénymódosításról, nem készültek hatástanulmányok sem.

M.I.: Az előkészítést nem szeretném minősíteni, az MVM többször nyilatkozta, hogy a törvénnyel maximálisan egyetért, és az a tény, hogy ma Magyarországon ilyen elsöprő többségű döntés született a parlamentben, fantasztikus hátteret, elszántságot jelez egy ilyen szakmai kérdésben. Én egyébként több száz oldalas előkészítő anyagról hallottam.

P.: Februárban vizsgálják fölül a MVM középtávú stratégiáját. Elképzelhető, hogy bekerül valamilyen új elem? Készülnek profilbővítésre, esetleg a gázpiacra belépni?

M.I.: A stratégiánkat csak finomítjuk az elmúlt 1-2 év tapasztalatai alapján. Hangsúlyeltolódások lehetnek, de érdemi változás, pálfordulás, szenzáció nem lesz benne. A gázpiaccal kapcsolatban egy kereskedői engedélykérelmet beadtunk ugyan, - hiszen az MVM ma is az egyik legnagyobb gázfogyasztó az országban, - de nem tervezünk komoly expanziót.

P.: Szerencsétlen egybeesés csak, hogy pont akkor kérték az engedélyt, amikor az Emfesz helyzete kétségessé vált? Korábban is ki lehetett volna kérni az engedélyt.

M.I.: Emfesz-ügyben sokan sok mindent nyilatkoztak már, és mi kőkeményen tartjuk magunkat ahhoz az állásponthoz, hogy mi csak biztos, transzparens és nyereséges üzletekkel foglalkozunk. Figyeljük a gázpiaci mozgásokat, de eddig nem találtunk olyan tranzakciót, ami komoly nyereséggel vagy üzleti potenciállal kecsegtetett volna. Emfesz-ügyben is kizárólag akkor lépünk bármit, az első lépést is csak akkor vagyunk hajlandók megtenni, ha az esetleges tranzakció nagy nyereségpotenciállal bír, és az ügylet nagyon transzparensen végrehajtható. Kizárólag tulajdonosi döntés alapján járunk el.

P.: Egyéb irányú profilbővítés?

M.I.: Amit érdemes kihangsúlyozni az új stratégiában, hogy egyre erősebb szerepet játszik a meglévő telekom hálózat kihasználása. Ez egy nagyon komoly vagyon, és szó van digitális nemzeti közműről és sok egyéb hasznosítási lehetőségről is. Erre igyekszünk 2010 folyamán nagyobb hangsúlyt fektetni, nyitni szeretnénk a kapacitásainkat a piac irányába. Mi sávszélességet tudunk értékesíteni, de azt csak akkor lehetséges, ha az ott van a felhasználóknál, ezért minél közelebb kell kerülnünk a fogyasztókhoz. Például nemrégiben pontosan ezért írtunk alá együttműködési megállapodást az egyetemi hálózatokkal.

P.: Mikor kerülhet sor a tőzsdei bevezetésre?

M.I.: Amennyiben megszületik a tulajdonosi döntés, akkor hat hónapon belül ezt meg lehet tenni, a cégen belüli feltételek adottak. Pont erről szólt az elmúlt másfél évünk, hogy amit egy pre-IPO fázisban meg kell tenni, azt megtegyük.

P.: Egy új kormány megalakulása mennyiben érintheti az MVM stratégiáját?

M.I.: Véleményem szerint az MVM stratégiáját nem fogja érdemben módosítani egy kormányváltás. Pontosan azért, mert az MVM-et körülvevő lényeges kérdésekben rendre nagykoalíciós döntések születtek. Úgy tűnik, konszenzus van tehát az állam szerepéről a villamos energetikában, és ez a konszenzus erős, a hazai érdekeket szem előtt tartó piaci szereplőként definiálja az MVM-et. Az MVM a mindenkori állami energia- és gazdaságpolitika végrehajtásának egyik nagyon fontos eszköze.

www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=127890

Sajtóközlemény - Energia Központ Nonprofit Kft.

2010-02-03T13:36:00.001+01:00

Sajtóközlemény - Energia Központ Nonprofit Kft.

Az érdeklődőknek több régiót érintő ingyenes információs napokat szervezett az Energia Központ Nonprofit Kft. a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) energetikai pályázati forrásainak eredményesebb kiaknázása érdekében, mivel a pályázati keretek még nincsenek kimerítve.

Teltházzal zajlott az első információs nap Debrecenben, ahol közel 100 érdeklődő gyűlt össze az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség konferenciatermében azért, hogy meghallgassa a KEOP energetikai pályázatokkal kapcsolatos, a felkészülést segítő előadásokat. Az ingyenes információs napok további helyszínei: február 9. Kaposvár, Dél-Dunántúli Régió; február 23. Szeged, Dél-Alföldi Régió; március 9. Miskolc, Észak-Magyarországi Régió; s végül március 23. Budapest lesz. Az előadások előtt Bús László, az Energia Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón az újságírókat tájékoztatta a rendezvény céljáról és a KEOP pályázatokkal kapcsolatos elmúlt időszak eredményeiről, tapasztalatairól és a 2010.év lehetőségeiről külön kitérve az Észak-Alföldi Régióra.

2009. év értékelése

Bús László hangsúlyozta, hogy közel 50 százalékkal emelkedtek az energetikai támogatási igények 2009-ben. Az év végéig 347 db pályázat érkezett mintegy 30 milliárd Ft támogatási igénnyel a Környezet és Energia Operatív Program energiahatékonysági és megújuló energiaforrás felhasználást támogató pályázati kiírásaira az Energia Központhoz, amelyek elbírálása folyamatosan történik. Ez az érdeklődés 50 %-os emelkedést jelent a támogatási igény vonatkozásában az előző évhez képest.

A legnépszerűbb területek

Elhangzott, hogy a legnépszerűbbek továbbra is az épületenergetikai korszerűsítések (épületek hőtechnikai adottságának javítása nyílászáró cserével, hőszigeteléssel, fűtéskorszerűsítéssel), illetve a világítási rendszerek korszerűsítésére kiírt pályázatok. Sokan pályáztak komplex, több korszerűsítési tevékenységet is alkalmazó beruházásokkal, (mint pl. utólagos hőszigetelés, nyílászáró- és kazáncsere) amelynél akár a 70 %-ot is elérheti a támogatási arány. A pályázatok fele ezen tevékenységeket támogató KEOP-2009-5.3.0/A kiírásra érkezett, illetve az előzetes várakozásokat eléri a KEOP-2009-5.3.0/B kiírásra benyújtott, épületenergetikai fejlesztéseket megújuló energiaforrás hasznosítással kombináltan alkalmazó projektek száma is. (Mint pl. hőszigetelés, nyílászárócsere és biomassza kazán beállítása, vagy napkollektorok kiépítése)

A megújuló energia felhasználás területén továbbra is a legnépszerűbb pályázati témák a napenergia hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása, illetve a biomassza hasznosítása, amely témákra mintegy 3,5 milliárd forint össztámogatási igényű pályázat érkezett be év végéig, és célba értek a hosszabb előkészítést igénylő nagyberuházások is. Ez a megújuló energiaforrás felhasználása területén az elsősorban vállalkozások által benyújtott geotermális energia hasznosítására, biogáz termelésre és felhasználásra, illetve biomassza felhasználásra épülő erőművi beruházásokat jelenti, illetve az önkormányzatok és nonprofit szervezetek több intézményét, vagy épületegyüttesét érintő, az energiafelhasználás és a káros anyag kibocsátás csökkentésére irányuló fejlesztéseket.

Legnépszerűbb területek a megújuló energiaforrás felhasználás területén

Úgy tűnik a vállalkozói szférában is egyre jobban tudatosodik az energetikai fejlesztésekkel elérhető energiatakarékosság, üvegházhatást okozó gáz kibocsátás és kiadáscsökkentés lehetősége. Ezt támasztja alá, hogy 2009. évben is jelentős maradt a vállalkozók által beadott pályázatok száma, elérte a köz- és nonprofit szférából beérkező pályázati darabszámot. A vállalkozások nagyobb bátorsággal és sikerrel alkalmaztak megújuló energiaforrás felhasználásra irányuló technológiákat épületeik, üzemeik korszerűsítéséhez, vagy gazdasági-termelési tevékenységükhöz is. Az Operatív Program kiemelt célcsoportjának számító közszféra esetében a 2009. évben már megemelt támogatási arányok jelentős mértékben növelték a pályázási kedvet, de felmérések azt bizonyítják, hogy az önkormányzatoknál az infrastrukturális beruházások megvalósítása volt az elsődleges az európai uniós fejlesztések keretében.

Az igényelt támogatások jelentős része az előző évhez hasonlóan a Dél-Alföldi Régióból 7,360 Mrd Ft, a Közép-Dunántúli Régióból 6,590 Mrd Ft igényelt támogatás érkezett, de a legjelentősebb változást a Közép-Magyarországi Régió 6,890 Mrd Ft igényelt támogatás aktivitása jelentette 2009. évben. (Összehasonlításul az előző évhez képest, ami csak 1,7 Mrd Ft támogatási igény volt.)

A sikeres pályázást befolyásoló tényezők

Bús László kiemelte, hogy a tapasztalatok szerint a pályázási döntéseket továbbra is jelentősen befolyásolja az elérhető támogatás mértéke, és a saját forrás rendelkezésre állása. A pályázói kedvet növelték az Energia Központ év elején kialakított új konstrukcióinak egyszerűsített feltételrendszerei, a támogatások növelése, a támogatandó tevékenységek és az értékelési rendszer - tevékenység és összberuházási összeg szerinti - differenciálttá tétele. Vonzó lehet továbbá az költségvetési szervek (elsősorban közhasznú szervezetek, alapítványok) 100 %-os támogatási lehetősége, a pályázathoz benyújtandó engedélyek beszerzési határidejének csökkentése, a megújuló energiaforrást hasznosító beruházások esetében, illetve a szállítói finanszírozás lehetősége.

A pályázati eredmények számokban és az Észak-Alföldi Régió eredményei

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2007-2013. között rendelkezésre álló 100 milliárd forint forrásból 13,5 milliárd Ft támogatást ítéltek meg ez idáig energiahatékonysági és megújuló energiaforrás felhasználásának növelésére irányuló beruházásokra. Ez a támogatás mintegy 34,8 milliárd forint összberuházási költségű energetikai fejlesztés megvalósítását tette lehetővé Magyarországon. Ezen belül a 2009-2010. évekre rendelkezésre álló 48,5 milliárd keretre 3,9 milliárd forint támogató döntés született, tehát – hangsúlyozta az igazgató - jelentős összeg várja még a sikeres pályázatokat. A megvalósításra kerülő projektek csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, ezáltal hozzájárulnak a fenntartható fejlődés, az élhetőbb környezet és a környezetvédelem célkitűzéseinek megvalósításához.

A megítélt támogatások 60 %-a megújuló energiaforrás felhasználást, 40 %-a energiahatékonysági beruházásokat támogat. A benyújtott pályázatok közel 40 %-a kapott támogatást. A megítélt támogatási összeg vonatkozásában a Dél-Alföldi Régió volt a legsikeresebb, míg a nyertes pályázati darabszám vonatkozásában a Dél-Alföldi, az Észak-Alföldi, a Nyugat-Dunántúli és az Észak-Magyarországi Régió. A nyertes pályázói státuszt illetően a vállalkozási és a köz –illetve nonprofit szféra 50-50 %-os sikerességgel pályázott. A támogatott pályázatok 90 %-a rendelkezik már támogatási szerződéssel, a leszerződött projektek több mint kétharmadánál történt már kifizetés, ez összesen 2,16 milliárd forintot jelentett 2009. évben.

Az Észak-Alföldi Régió pályázási kedve és képessége is ível felfelé. Az energetikai pályázati konstrukciók 2007. évi megjelenése óta ebből a régióból mintegy 96 db pályázat érkezett, amelyből 39 db kapott támogatást 1,762 milliárd Ft értékben. 2009-2010-ben a KEOP támogatásokból már (39 db eredményes pályázat következtében) mintegy 5,319 milliárd Ft összberuházási értékű energetikai fejlesztés valósulhat meg a régióban. Többek között megvalósul 20 önkormányzat fenntartásában lévő összesen 136 db intézmény világítás és fűtéskorszerűsítése, sor kerülhet több vállalkozás, elsősorban napenergia hasznosításával történő energetikai korszerűsítésére is. Az eredményesen pályázók között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommag Kutató Intézetének 30 millió Ft-al támogatott épületenergetikai korszerűsítése. A nagyobb beruházások sorában van egy biobrikett gyártó és faapríték előállító üzem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Beszterecen való létrehozása, a Nyíregyházi Távhőszolgáltató távfűtés-rekonstrukciója, Szolnok Széchenyi Városrészét ellátó fűtőerőmű földgáztüzelésű kazánjainak termelését részben kiváltó faapríték tüzelésű kazán telepítése , illetve két nagyobb léptékű geotermális energia felhasználáson alapuló projekt is Törökszentmiklóson és Berekfürdőn.

A 2010. év jelentős pályázati forráslehetőségei

Elhangzott, hogy 44,5 milliárd forint összegű forrás vár a sikeresen pályázókra 2010-ben. Az Energia Központban elsősorban a megújuló energiaforrás felhasználás növelése területén számítanak nagyobb pályázói aktivitásra. Ezt ösztönzi a nemrég - 2009. augusztusában - megjelent, gyors elbírálású, egyszerűsített pályázati feltételeket tartalmazó KEOP-2009-4.2.0/A pályázati kiírás, amelynek keretében intézmények és vállalkozások napkollektoros rendszer, szilárd biomassza kazánok és hősszivattyús rendszerek telepítéséhez nyerhetnek akár 70 %-os, maximum 50 millió Ft támogatást projektenként.

Ugyancsak megújulós területet támogatja a decemberben megjelent a megújuló energia-felhasználáson alapuló, térségfejlesztő hatású mintajellegű projektek támogatási lehetőségét megnyitó KEOP-2009-4.3.0 kódszámú pályázati konstrukció. A kétfordulós eljárásrendű pályázat előkészítési szakaszában max. 200 millió Ft, míg a megvalósítási szakaszban akár 1,5 milliárd forint lehet az elnyerhető támogatás.

Az előző évek tapasztalat alapján az Energia Központ fontosnak ítéli meg a projekt előkészítés nagyobb mértékű szakmai támogatását, ezért több kiírás esetében erősödő elemként jelenik meg a szervezet által biztosított szakmai konzultáció, a minőségbiztosítás, illetve magasabb összegű finanszírozás az előkészítési tevékenységgel kapcsolatban.

A sikeres pályázathoz szükséges feltételek

Az Energia Központ pályázatkezelési tapasztalatai alapján a támogatható és sikeresen megvalósítható projektek elkészítéséhez elengedhetetlen a pályázat témájához értő szakértők bekapcsolása, a megfelelő szakmai színvonalú megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, a benyújtandó pályázati dokumentumok közötti tartalmi összhang megteremtése, illetve releváns szakmai és pályázattechnikai tapasztalattal is rendelkező projektmenedzsment alkalmazása. (Ezt szolgálják a most megszervezett információs napok is.)

Az Energia Központ célja – emelte ki Bús László - a pályázati feltételek és dokumentumok további egyszerűsítése, a megfelelő projekt előkészítés és megvalósítás erősebb szakmai támogatása, a pályázat feldolgozási határidők lerövidítése, a pályázókat támogató szakszerű és jogszabályoknak megfelelő pályázatkezelési tevékenység.

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

Folytatódik a Klímabarát Otthon Program

2010-02-01T07:02:00.000+01:00

Folytatódik a Klímabarát Otthon Program

A Klímabarát Otthon panel alprogramjában a zöldtárca eddig 948 db pályázat támogatásáról döntött, összesen 15,2 milliárd forint értékben. Mostantól hagyományos házak, lakások felújítására és energiatakarékos új épületekre is lehet pályázni.

A lakóközösségek által elnyert támogatás több tízezer ember életminőségét javítja és számláit csökkenti, valamint évi 34 ezer tonnával mérsékli a szén-dioxid kibocsátást – mondta el Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter egy XV. kerületi, frissen felújított panelháznál tartott sajtótájékoztatón csütörtökön. A Klímabarát Otthon Program folytatásaként most a hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújítására, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építésű energiatakarékos lakóépületek támogatására is lehet pályázni, az elnyerhető támogatás akár 60 százalékos is lehet.

Szabó Imre a felújított ház előtt

Soha még ennyi pénz nem állt rendelkezésre klímavédelmi célokra hazánkban, mint amit most zöldítésre költhetünk a szén-dioxid-kvóta eladásokból származó bevételből – hangsúlyozta a miniszter. Magyarország első lakossági klímavédelmi programja pillanatnyilag az egyik leghatékonyabbnak tartott éghajlatvédelmi eszköz: az épületekhez kapcsolódó üvegházhatású gázok adják ugyanis a teljes hazai kibocsátások 30 százalékát. A panellakások energiahatékony felújítására a zöldtárca most először vezetett be speciális klímavédelmi elemet, szigorúan számszerűsített CO₂ emisszió számítással. A komplex felújításokkal egy-egy panelház energia költségeinek akár 40-50 százalékát is megtakaríthatja, lakásonként - a felújítások fajtájától függően - akár havi 10-15 ezerrel csökkenhetnek a közüzemi számlák. A támogatási szerződéskötések megkötése és a további pályázatok elbírálása folyamatos.

A klímabarát panelpályázaton támogatható a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje; homlokzatok és födémek hőszigetelése; épületgépészeti rendszerek korszerűsítése és felújítása; a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújulókkal való helyettesítése, az épületek nyári hővédelmének javítása, valamint a lodzsák beüvegezése. „Az eddigi nyertes Klímabarát Otthon panel pályázatokkal évi 34 ezer tonna CO₂ csökkentés érhető el - ennyi üvegházhatású gáz elnyeléséhez 34 ezer tölgyfa teljes élettartalma szükséges, ennyi káros anyagot bocsájt ki 1000 autó 200 ezer km megtétele közben, és ekkora szén-dioxid megtakarítás mellett 4,47 megawattal kevesebb energiát kell termelnie egy erőműnek.” – érzékeltette a miniszter.

A Klímabarát Otthon Program folytatódik: idén már a hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújítására, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építésű energiatakarékos lakóépületek támogatására is lehet pályázni október végéig. A tárca a programtól további jó hatásfokú, mérhető szén-dioxid kibocsátás csökkentést vár.

Támogatás nyerhető el a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítására vagy cseréjére, homlokzatok és födémek hőszigetelésére, az épületek lodzsáinak, teraszainak vagy tornácainak beüvegezésére a szoláris nyereségek passzív hasznosítására, az épületek nyári hővédelmének javítására, hővisszanyerős szellőzés kialakítására, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítésére, fűtéskorszerűsítésre és használati melegvízellátás-korszerűsítésre. Támogatható továbbá a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújulókkal való helyettesítése, és az épületekhez kapcsolható megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia- vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése is: napkollektoros és napelemes rendszerek, biomassza tüzelésű kazánok, geotermikus hőszivattyúk, szélenergia hasznosítása. A pályázaton az új építésű, energiatakarékos házak építése is támogatható.

A tárca elsősorban a komplex jellegű felújításokat kívánja ösztönözni: a támogatás egy költségarányos alaptámogatásból és egy hatékonyságarányos, ún. KlímaBónusz támogatásból áll. Amennyiben az épület a beruházás eredményeképp eléri a „C” feletti energetikai kategóriát, a 30%-os alaptámogatás mellett 10-30%-os KlímaBónusz támogatásra is jogosulttá válik, így akár 60%-os támogatás is elnyerhető. Új építésű házak esetében a támogatás területarányos, 25 ezer Ft / m2.

Az alaptámogatás mértéke 30%, beruházás fajtánként maximum 540 ezer – 1,47 millió forint. A KlímaBónusz támogatás mértéke az elért energetikai kategóriától függően 10-30%, maximum 200 ezer – 1 millió Ft lehet. Így komplex felújítás esetén hagyományos épületek esetében összesen 4,2 millió forint, új építésűnél pedig akár 3,25 millió forint támogatást is elnyerhető.

A Klímabarát Otthon Programra magánszemélyek, lakásszövetkezetek és társasházak is pályázhatnak. A pályázatokat az Energia Központ Nonprofit Kft-hez kell benyújtani.

Forrás: KvVM

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

MEGHÍVÓ: Az erőműi blokkokat összekötő nagynyomású kereszt-gőzvezetékek mechanikai állapotvizsgálata

2010-01-08T08:55:00.001+01:00

MEGHÍVÓ

Tisztelt Kollégák!

Szeretettel meghívjuk Önöket és érdeklődő kollégáikat az ETE Oroszlányi Hőerőművi Csoportja és a Komárom –Esztergom Megyei Mérnöki Kamara Energetikai szakcsoportja nevében

Az erőműi blokkokat összekötő nagynyomású kereszt-gőzvezetékek mechanikai állapotvizsgálata

című szakmai programunkra.

Kezdés: 2010. január 14-én (csütörtök) 14 óra.

Befejezés: várhatóan 17 óra.

Helyszín: Vértesi Erőmű ZRt. Bánhidai Kaszinó I. emeleti tanácsterme.

Címe: Tatabánya, Határ út 13.

A részvétel díjtalan.

Kredit pontérték tervezőknek és szakértőknek: a Magyar Mérnöki Kamara minősítő bizottságánál elbírálás alatt van.

Az előadások rövid tartalma:

1. rész: A 12H1MF jelű acél minősítése, a szabvány szerinti beazonosítása. A helyszíni és laboratóriumi anyagvizsgálatok bemutatása. Az alkalmazott roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok ismertetése. Az eredmények elemzése, minősítése.

2. rész: Főgőz és keresztüzemi gőzvezeték szilárdsági analízisének ismertetése. A véges-elemes számítási módszerhez használt CAEPIPE program bemutatása. A modellezés, számítási eljárás, metódus ismertetése. Kiértékelési eljárás és eredmények ismertetése.

Előadók:

Juhász Sándor a Vértesi Erőmű ZRt. részéről – bevezető és összefoglaló

1. rész: Gémes György András AIB-Vincotte Hungary Kft részéről – anyagvizsgálatok

2. rész: Katona László és Andó József az ETV-Erőterv ZRt. részéről - szilárdsági számítások.

További felvilágosítást a szervezőknél kérhetnek az érdeklődők!

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

Juhász Sándor

elnökségi tag

Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara

Hő- és Villamosenergetikai szakcsoport

juhasz"kukac"vert.hu

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

Elindult a magyar áramtőzsde - Prágában

2010-01-06T19:41:00.000+01:00

Elindult a magyar áramtőzsde - Prágában 2010.

Most már a határidős mellett azonnali (spot) termékekkel is lehet kereskedni a prágai Közép-európai Energia Tőzsde (PECE) magyar szekciójában. Igaz, a szervezett villamosenergia-piac létrehozásához szükséges engedélyük még nincs meg a Magyar Energia Hivataltól, de bizonyos feltételekkel így is elindult az eddig hiányzó piac.

Eddig összesen 12 kereskedőcég regisztrált a spot-termékek magyar szekciójában, de több másik piaci szereplővel is tárgyalunk - mondta el az energiainfo.hu-nak Lipcsey Gábor, a prágai energiatőzsde magyarországi képviselője.

Grabner Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) osztályvezetője szerint viszont kérdéses, hogy valójában mi is indult el Prágában, mivel a PECE nem rendelkezik szervezett villamosenergia-piac létrehozásához szükséges engedéllyel. A csehek az erre vonatkozó kérelmüket még decemberben adták be, ám a hivatalnak 90 nap áll rendelkezésére, hogy ezt elbírálja, ráadásul az eljárás 30 nappal meghosszabbítható.

Hogy mégis elindulhatott a magyar termékek spot piaca, az tette lehetővé, hogy a MEH még októberben kiadott egy állásfoglalást, amely bizonyos feltételek teljesülése mellett nem tette szükségessé a működéshez az engedély meglétét. Lipcsey Gábor kifejtette, ez elsősorban annak köszönhető, hogy bár a kereskedés magyar árammal folyik, az elektronikus szerződések fizikailag Prágában jönnek létre. A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányítónál (Mavir) nem kívánták megkeresésünkre kommentálni az árambörze indulását. Pedig ez egyértelmű konkurenciát jelent a Mavir számára, amelynek leánycége, a HUPX a tervek szerint az idei év közepén indítja be saját szervezett villamosenergia-piacát.

szerző: EnergiaInfó

--
Juhász Sándor
mailto:juhasz.s kukac gmail.com

Paksi gőzerő

2010-01-04T06:58:00.001+01:00

Paksi gőzerő

[2009. dec. 28. 11:15]

Nagy erőkkel folyik a Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítése; a projekt hét munkacsoportjában több mint száz ember dolgozik; az engedélyezési eljárás mely éveket vesz igénybe 2010 első negyedévében elkezdődhet.

A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. vezérigazgatója, Mártha Imre elmondta az MTI-nek, hogy nagy erőkkel dolgoznak az atomerőmű bővítésén. Az e célra létrehozott Lévai Projekt keretében több mint 100 ember foglalkozik ezzel. A tervek szerint szakmai, vagy pénzügyi befektetőt vonnak be, de a törvényi szabályozásnak megfelelően csak kisebbségi részesedéssel. Mivel a finanszírozás hosszabb távra 8-10 évre is elhúzódik, ez egy erős tőkéstárssal az MVM számára nem jelent problémát. Az MVM vezérigazgatója szerint az új blokk, vagy blokkok létesítése nem igényel állami forrást.

Süli János, a Paksi Atomerőmű (PA) Zrt. vezérigazgatója elmondta az MTI-nek, hogy várhatóan január első napjaiban elfogadják a finanszírozási modellt. A világban sokféle megoldás ismert, az új paksi blokkok építésénél alapvetően szakmai befektetőkre számítanak. Szóba jöhet a potenciális szállító, azaz a beruházás leendő kivitelezője is - tette hozzá. A PA Zrt. vezérigazgatója arról is beszámolt, hogy az ünnep előtti napokban is folyamatosan konzultáltak a hatóságokkal. Az újév első negyedében valóban elkezdődik az engedélyezési eljárás.

Ez a folyamat hosszú időt négy-öt évet vesz igénybe. Vannak egymásra épülő, illetve párhuzamosan is végezhető engedélyezési folyamatok. Az első és leghosszabb időt igénylő a környezetvédelmi engedélyezés. Emellett be kell szerezni építési, vízjogi engedélyt és szükség lesz a Magyar Energia Hivatal valamint az Országos Atomenergia Hivatal engedélyére is. Az engedélyezési folyamat része a lakossági tájékoztatás, a konzultáció. Közmeghallgatásokat tartanak Magyarország mellett több szomszédos országban is.

Amennyiben 2014-2015-re meglesznek az engedélyek, az első blokk 2020-ban, a következő pedig 2025-ben elkezdheti a termelést. Az új blokkok tervezett élettartama 60 év - mondta.

Forrás: mti

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

Re: Konferencia a hazai bioenergetikáról

2009-12-30T22:44:00.000+01:00

Tanácskozás a biomassza jövőjéről, fontosságáról

A tanácskozás programja itt tölthető le!

Konferencia a hazai bioenergetikáról című sajtóközlemény letöltése

Letölthető előadások

A konferncián készült fotók:

Bíró Tamás
Dr. Bérci Gyula
Dr. Varga Tamás
Rudolf Péter
Slenker Endre
Szerdahelyi György
Szőnyi János

2009. december 30. 22:32 Sanyi írta, <juhasz.s@gmail.com>:

Konferencia a hazai bioenergetikáról
Zöldtech * 2009.12.18

A kezdeményezés célja, hogy a biomassza erőművi felhasználásának társadalmi szintű ismertsége és elfogadottsága növekedjen, a biomasszával kapcsolatos esetleges tévhitek száma és ereje pedig mérséklődjön.

Sajtóközlemény - Biomassza Erőművek Egyesülése, Agrár Innovációs Szövetség
December 15-én került megrendezésre a Biomassza Erőművek Egyesülése és az Agrár Innovációs Szövetség közös szervezésében „A hazai bioenergetika szerepe a jövő villamosenergia-ellátásban" című konferencia Pécsett.
A kezdeményezés célja, hogy a biomassza erőműi felhasználásának társadalmi szintű ismertsége és elfogadottsága növekedjen, a biomasszával kapcsolatos esetleges tévhitek száma és ereje pedig mérséklődjön. A Biomassza Erőművek Egyesülése a hagyományos kommunikációs csatornákon túlmenően több egyéb, a jelenlegi pécsi szakmai naphoz hasonló fórumokon is tájékoztatja az érintett csoportokat.
Bíró Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet kell fordítani mind Európa, mind Magyarország energiafüggőségének csökkentésére. Ennek érdekében sok más célkitűzés mellett fontos szerepet kap a célirányos biomassza-termelés is.
Slenker Endre, a Magyar Energia Hivatal vezető főtanácsadója többek között azt is elmondta, hogy 2008-ban a megújuló energiaforrásokból termelt, hálózatra adott villamos energia arányában a biomassza részaránya 71,1% volt, a fennmaradó részt a szél, víz, biogáz és hulladék együttesen adták ki.
Dr. Szerdahelyi György, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője az energiafüggőség kérdése mellett a klímaváltozás problémájára is felhívta a figyelmet. A hazai energiafelhasználás csökkentése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni az energiatakarékosságra és a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésére. Emellett a megújuló energiatermelés kiemelt előnyei közé sorolhatók többek között a pozitív környezetvédelmi hatások, az importfüggőség csökkentése, valamint a gazdaságélénkítő hatás, mely pozitívan befolyásolja a térség munkahely teremtő képességét.
A helyi erőmű képviseletében Rudolf Péter, a PANNONPOWER Holding Zrt. fejlesztési mérnöke tartott érdekfeszítő prezentációt. Bemutatta az immár több éve eredményesen működő biomassza blokkot, és a mezőgazdasági melléktermékeket hasznosító bálázott biomassza alapú fejlesztés indokait.
Dr. Varga Tamás, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatója az erdőgazdálkodás hatósági szabályozottságának kérdéseivel foglalkozott. Kiemelte, hogy az erdőtörvény célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, elsősorban a fenntartható erdőgazdálkodás elveit követve biztosítsa az erdő védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését.
Szőnyi János, a Mecseki Erdészeti Zrt. termelési vezérigazgató helyettese az erdészet energetikai alapanyag termelési, szállítási tapasztalatairól és kilátásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a természetvédelmi területek növekedése mellett is fenntartható az erdőből származó alapanyag mennyisége, természetesen megfelelő technológiai váltással, és a folyamatos erdőborítás kialakításával.
Az előadásokat követően Budai Sánta Attila felszólalásában fontos szempontként említette, hogy az energiatermelést nem lehet szembeállítani az élelmiszertermeléssel, versenyképes és minden szempontból fenntartható gazdálkodást kell a jövőben is folytatni.
A konferencia előadásainak anyaga hamarosan elérhető lesz a biomasszaeromuvek.hu oldalon.

--
Juhász Sándor
mailto:juhasz.s kukac gmail.com

--
Juhász Sándor
mailto:juhasz.s kukac gmail.com

Konferencia a hazai bioenergetikáról

2009-12-30T22:32:00.001+01:00

Konferencia a hazai bioenergetikáról
Zöldtech * 2009.12.18

A kezdeményezés célja, hogy a biomassza erőművi felhasználásának társadalmi szintű ismertsége és elfogadottsága növekedjen, a biomasszával kapcsolatos esetleges tévhitek száma és ereje pedig mérséklődjön.

Sajtóközlemény - Biomassza Erőművek Egyesülése, Agrár Innovációs Szövetség

December 15-én került megrendezésre a Biomassza Erőművek Egyesülése és az Agrár Innovációs Szövetség közös szervezésében „A hazai bioenergetika szerepe a jövő villamosenergia-ellátásban" című konferencia Pécsett.

A kezdeményezés célja, hogy a biomassza erőműi felhasználásának társadalmi szintű ismertsége és elfogadottsága növekedjen, a biomasszával kapcsolatos esetleges tévhitek száma és ereje pedig mérséklődjön. A Biomassza Erőművek Egyesülése a hagyományos kommunikációs csatornákon túlmenően több egyéb, a jelenlegi pécsi szakmai naphoz hasonló fórumokon is tájékoztatja az érintett csoportokat.

Bíró Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet kell fordítani mind Európa, mind Magyarország energiafüggőségének csökkentésére. Ennek érdekében sok más célkitűzés mellett fontos szerepet kap a célirányos biomassza-termelés is.

Slenker Endre, a Magyar Energia Hivatal vezető főtanácsadója többek között azt is elmondta, hogy 2008-ban a megújuló energiaforrásokból termelt, hálózatra adott villamos energia arányában a biomassza részaránya 71,1% volt, a fennmaradó részt a szél, víz, biogáz és hulladék együttesen adták ki.

Dr. Szerdahelyi György, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője az energiafüggőség kérdése mellett a klímaváltozás problémájára is felhívta a figyelmet. A hazai energiafelhasználás csökkentése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni az energiatakarékosságra és a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésére. Emellett a megújuló energiatermelés kiemelt előnyei közé sorolhatók többek között a pozitív környezetvédelmi hatások, az importfüggőség csökkentése, valamint a gazdaságélénkítő hatás, mely pozitívan befolyásolja a térség munkahely teremtő képességét.

A helyi erőmű képviseletében Rudolf Péter, a PANNONPOWER Holding Zrt. fejlesztési mérnöke tartott érdekfeszítő prezentációt. Bemutatta az immár több éve eredményesen működő biomassza blokkot, és a mezőgazdasági melléktermékeket hasznosító bálázott biomassza alapú fejlesztés indokait.

Dr. Varga Tamás, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatója az erdőgazdálkodás hatósági szabályozottságának kérdéseivel foglalkozott. Kiemelte, hogy az erdőtörvény célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, elsősorban a fenntartható erdőgazdálkodás elveit követve biztosítsa az erdő védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését.

Szőnyi János, a Mecseki Erdészeti Zrt. termelési vezérigazgató helyettese az erdészet energetikai alapanyag termelési, szállítási tapasztalatairól és kilátásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a természetvédelmi területek növekedése mellett is fenntartható az erdőből származó alapanyag mennyisége, természetesen megfelelő technológiai váltással, és a folyamatos erdőborítás kialakításával.

Az előadásokat követően Budai Sánta Attila felszólalásában fontos szempontként említette, hogy az energiatermelést nem lehet szembeállítani az élelmiszertermeléssel, versenyképes és minden szempontból fenntartható gazdálkodást kell a jövőben is folytatni.

A konferencia előadásainak anyaga hamarosan elérhető lesz a biomasszaeromuvek.hu oldalon.

--
Juhász Sándor
mailto:juhasz.s kukac gmail.com

Felére csökken a KÁT-os kapcsolt erőművek köre2009. Dec 08. Tue. 08:25

2009-12-08T18:06:00.001+01:00

Felére csökken a KÁT-os kapcsolt erőművek köre2009. Dec 08. Tue. 08:25

Kevesebb mint fele maradhat a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) a kapcsolt hő- és áramtermelő erőműveknek 2011-ben - jelentette ki Matos Zoltán, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke. A hivatal év végéig minden termelő esetében meghozza a döntést. Zoltán hozzátette, a döntésnél mérlegelik, hogy az adott erőmű, mint befektetés megtérült-e már, illetve hogy a kötelező átvételből származó hasznot valóban a távhő-fogyasztók élvezhetik-e. Aki ez utóbbit nem tudta igazolni, vagy nem is távfűtési célra termelt hőt, nem adhatta be a KÁT meghosszabbítására vonatkozó kérelmet.

A MEH elnöke kifejtette, ezzel jelentősen csökken 2010. után a KÁT kassza, amely lehetőség a kapcsolt erőművek számára 2015-ben teljesen megszűnik. (Ez nem vonatkozik a megújuló forráson alapuló energiatermelésre, amelynek segítésére eredetileg létrehozták ezt a támogatási formát.) Matos Zoltán úgy fogalmazott, a 2011 utáni években már korántsem lesz olyan látványos a KÁT kassza csökkenése, mint a jövő év végén.

szerző: EnergiaInfó

--
Juhász Sándor
mailto:juhasz.s kukac gmail.com

Dollármilliárdok a szélben-A BME Áramlástan Tanszéke elhatárolódik a függőleges tengelyű szélturbina szakmai koncepciójától

2009-11-25T13:10:00.001+01:00

A BME Áramlástan Tanszéke elhatárolódik a függőleges tengelyű szélturbina szakmai koncepciójától
Zöldtech * 2009.11.24

A sajtóban megjelent utalásokkal ellentétben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszéke hibásnak tartja Györgyi Viktor függőleges szélturbinákkal kapcsolatos szakmai koncepcióját, és attól elhatárolja magát.

Közlemény - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszéke aktív szerepet vállal ipari szakértői és alkalmazott kutatás-fejlesztési feladatok ellátásában. Munkánk infrastrukturális hátterének fontos tényezője a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratórium. Szerződéses partnereink elégedettségének, ipari referenciáinknak is köszönhetően komoly eséllyel pályázunk arra, hogy laboratóriumunk elnyerje a Stratégiai Kutatási Infrastruktúra minősítést, a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv projekt keretében.

Magyarországon csak a BME Áramlástan Tanszék rendelkezik olyan méretű és teljesítményű szélcsatornával, amelyben egy szélturbina modell mérése elvégezhető. Ennek megfelelően nem utasíthatjuk el hazai fejlesztők szélcsatorna-mérésekre vonatkozó igényét – akkor sem, ha szakmai elvi, gyakorlati aggályaink vannak a vizsgálandó szélturbinával kapcsolatban. Ha ugyanis ezt tennénk, akkor a hazai fejlesztők egy részének munkáját műszaki álláspontunk alapján hátráltatnánk, vagy lehetetlenné tennénk. Szerződésben rögzített feltételek mellett tehát lehetővé tesszük a szélturbina-modellméréseket, ha azt szabad kapacitásunk megengedi.

Eszerint jártunk el akkor is, amikor eleget tettünk annak a megkeresésnek, amely függőleges tengelyű szélturbina-modell mérésére vonatkozott. Noha komoly szakmai aggályaink voltak és vannak a függőleges tengelyű szélturbinák energiatermelésre való alkalmazhatósága tekintetében, lehetővé tettük a velünk szerződő vállalatnak egy kisméretű szélturbina mérését a szélcsatornában.

A Tanszék sem a turbina-modell paramétereinek mérésében, sem az eredmények kiértékelésében nem vett részt. Szakmai fenntartásaink miatt a vállalattal kötött szerződésünkben leszögeztük, hogy a BME Áramlástan Tanszék nevére semmilyen formában sem szóban, sem írásban nem hivatkozhat a vállalat. Bízunk szerződéses partnerünk jogkövető magatartásában. Így azt feltételezzük, hogy partnerünk révén nem kerülhet megnevezésre az Áramlástan Tanszék mint olyan intézmény, amely hozzájárult a függőleges tengelyű szélturbinák vizsgálatához.

Tisztázatlan okból hivatkozik azonban az Áramlástan Tanszékre Györgyi Viktor, Borsodi Attila Dollármilliárdok a szélben című írásában, a Magyar Nemzet 2009. november 5-i számában. Az írás egyebek mellett Györgyi Viktor szavait foglalja össze az alábbi módon: „Megvizsgáltam a függőleges és vízszintes tengelyű turbinákat, és arra jöttem rá, hogy olyan szerkezetre van szükség, amely képes kinyerni a szélben rejlő és a sebességgel arányos energiát. A Budapesti Műszaki Egyetem áramlástani tanszékén végzett mérések során bebizonyosodott az elmélet helyessége.”

Fenti szempontokat figyelembe véve Tanszékünk elhatárolódik Györgyi Viktor idézett kijelentésétől, amely olyan színben tüntetheti fel az Áramlástan Tanszéket, hogy osztja Györgyi Viktor szélturbinákkal kapcsolatos nézeteit. Kijelentjük, hogy Györgyi Viktor fenti cikkben publikált szakmai koncepcióját az Áramlástan Tanszék hibásnak tartja, és attól elhatárolja magát.

Budapest, 2009. november 20.

Dr. Vad János
egyetemi docens, tanszékvezető
BME Áramlástan Tanszék

Dollármilliárdok a szélben
Tudományos vita kezdődhet egy magyar találmányról
2009. november 5. 00:00

Borsodi Attila
Egy év alatt 50 ezer munkahely létesülhet Magyarországon, hosszú távon pedig a munkanélküliség teljes felszámolását vetíti előre Györgyi Viktor, a függőleges tengelyű szélerőmű feltalálója, ha újítása kellő fogadtatásra talál. A kutatómérnök szerint találmánya egyszerre válthatná ki a fosszilis tüzelőanyagokat az energiaiparban, és állíthatná helyre a Föld sérült ózonpajzsát. Tar Károly, a Debreceni Egyetem meteorológiai tanszékének vezetője, az MTA energetikai bizottság megújuló energia albizottságának tagja kíváncsi Györgyi Viktor találmányára. A Magyar Szélenergia Társaság alelnökeként vitát kezdeményez az újításról.

A forgalom miatt a megbeszélt időponthoz képest kisebb késéssel érünk Györgyi Viktor felcsúti „főhadiszállására”. Az ötdiplomás, Széchényi-díjas kutatómérnök azonban mosolyogva fogad, látszik rajta, hogy kenyere a türelem, ami az ő szakmájában az egyik legfontosabb tulajdonság. Rögtön el is indulunk a közeli dombtetőn álló szélerőmű prototípusához, amelyet egy drótkerítés vesz körül. A bejáratánál egy pórázon tartott kutya gondoskodik arról, hogy illetéktelenek ne jussanak a kerítésen belülre. – Amit most látnak, az a fejlesztés első állomása. Most még csak a függőleges tengelyű szélerőmű első prototípusa áll itt, hamarosan azonban óriási építkezések indulnak el. Épül ide a mostani, tízméteres magasságú és mindössze hétszáz kilogrammos tömegű toronynál két lényegesen nagyobb erőmű. Kijelöltük a kutatóközpont helyét, ahol a fejlesztéseken dolgozunk majd, és megálmodtam ide egy jelentős oktatási központot is, ahol elsősorban magyar tudósok tanítanának. Szeretném, ha a jövő generációja megismerkedhetne itt az alternatív energiákkal kapcsolatos tudományokkal – avat be terveibe Györgyi Viktor.
Elvetélt javaslat
Ezután autóba ülünk, és visszatérünk a jelenlegi kutatóközpontba, ahol megismerkedünk néhány szakemberrel, köztük a fiával. – A találmányom története 1993-ig nyúlik vissza, amikor az Antall-kormány energetikai tanácsadója voltam. Már akkor látható volt, hogy a Föld fosszilisenergia-készlete – földgáz, kőolaj és szén – menynyire fogy. A nyugati világ éppen ezért tekintélyes pénzeket áldozott arra, hogy feltárja az új energiahordozókat. Ennek egyik kutatási iránya volt a napenergia, amelynek hasznosításához szükséges berendezések azonban meglehetősen drágák, és nagy helyet foglalnak el. A másik nagyon fontos kutatási irány, az előző mintegy másodlagos terméke: a szélenergia. Ez a vízenergiával együtt a legjobban használható energiahordozó – mutat rá a kutató.
Györgyi Viktor ekkor írt egy tanulmányt, amely a szélenergia lehetséges hasznosítását taglalta. – Megvizsgáltam a Nyugat-szibériai Fennsíkot, ahol akkora ereje van a szeleknek, hogy számításaim szerint Európa energiaszükséglete fedezhető lehetne a felhasználásukkal. Ehhez egy száz kilométer hosszúságú és nyolc kilométer szélességű erőműparkot képzeltem el, amit mi, magyarok építettünk volna meg. A megtermelt energia felét megkaphatták volna az oroszok, a másik felét elhozhattuk volna Magyarországra. Ez fedezhette volna hazánk energiaszükségletét, míg a felesleget eladhattuk volna jó pénzért Európának. Öt év alatt megtérült volna a beruházás, újabb öt év után ki tudtuk volna fizetni az államadósságot. Nem figyeltek rám oda, helyette a gázra koncentráltak – panaszolja a feltaláló.
A kutatómérnök kedvét azonban nem törte le a kudarc, sőt fejébe vette, hogy megalkotja a lehető legtökéletesebb szélerőművet. – Arra kerestem a választ, hogy milyen szerkezettel lehet a legtöbb energiát kinyerni a szélből úgy, hogy a hagyományos erőművek hibáit kiküszöböljük. A feladat megfogalmazása után öt évet a matematikával és az áramlástan tanulmányozásával töltöttem. Megvizsgáltam a függőleges és vízszintes tengelyű turbinákat, és arra jöttem rá, hogy olyan szerkezetre van szükség, amely képes kinyerni a szélben rejlő és a sebességgel arányos energiát. A Budapesti Műszaki Egyetem áramlástani tanszékén végzett mérések során bebizonyosodott az elmélet helyessége. Az új erőmű költségtakarékos, emellett több kritériumnak is eleget tesz: áramlástanilag, mechanikailag és biztonságtechnikailag is megfelel az elvárásoknak – jegyzi meg a szakember.
Technikai adatok
A találmány ereje akkor mutatkozik meg igazán, amikor Györgyi Viktor összehasonlítja azt a lapátkerekes szélerőművel. Megtudjuk, hogy míg a hagyományos szélerőmű 3 méter/szekundum és 90-100 kilométer/óra sebességtartományban használható, addig a függőleges tengelyű találmány már 0,3 méter/szekundum erejű gyenge szellőnél is működik, és komolyabb viharban sem kell kikapcsolni. – Ez azért fontos, mert a szél a sebesség függvényében harmadik hatvánnyal hordozza az energiát. Vagyis nagy sebesség esetén óriási energia van az áramló szélben. A hagyományos szélerőművek azonban az energia növekedését teljesítménnyel nem tudják lekövetni. További különbség, hogy Magyarország nagy részén változó irányú szelek vannak, amelyeket az én szélerőművem optimálisan fel tud használni. A lapátkerekes szélerőműveknél a teljesítmény fokozása érdekében csak a lapátok hosszának növelése áll rendelkezésre, ezt azonban nem lehet a végtelenségig megtenni, mert ezt a fizika törvényei nem engedik. A teljesítmény így behatárolt, körülbelül 2,8-3 megawatt körül van, amit matematikai egyenletekkel is igazolni lehet. Az én találmányom azonban gond nélkül megépíthető 10 megawattos méretben is. Kiépítéséhez ráadásul nem kell daru, mert a legnehezebb elem tömege sem haladja meg a száz kilogrammot. Karbantartása is egyszerűbb, mert a turbina nem a levegőben, hanem a földhöz közel van. A legfontosabb talán mégis az, hogy a függőleges tengelyű szélerőműhöz képest jelentősen olcsóbb a beruházás és karbantartás – sorolja újítása előnyeit Györgyi Viktor.
Új Kuvait
Arra a kérdésre, hogy miként lehet a szélenergiát tárolni, Györgyi Viktor több lehetőséget is említ. – Japánban manapság egy köbméter akkumulátorban már egy megawattóra energiákat tárolnak. A szél segítségével a vizet oxigénre és hidrogénre is lehet bontani, az energiát pedig hidrogén elégetésével nyerhetjük vissza. Visszaégethetjük a hidrogént egy speciális motorban is, amihez háromfázisú szinkrongenerátort kapcsolunk, és ezzel is lehetne villamos energiát előállítani – ecseteli a kutató.
Minden új találmány annyit ér, amennyire használják is a mindennapok során. Györgyi Viktor szerint ezzel nem lesz gond. – Három évvel ezelőtt néhány volt diákom lelt rá egy olyan cikkre, amelynek címe: Új Kuvait a világon, de nem olajból, hanem szélből. Az ország pedig Argentína, ahol olyan széladottságú területek vannak, mint Nyugat-Szibériában. A cikk arról szólt, hogy a pampákon felállítanának egy 80 kilométeres erőműparkot, ahol vizet hidrogénre és oxigénre bontanának. Ezt tankhajókon cseppfolyós állapotban az Egyesült Államokba szállítanák, ahol az iparból ki tudnák váltani a fosszilis energiahordozók felhasználását. Ezzel jobban meg tudnának felelni a kiotói egyezménynek, sőt még az ipari termelést is tudják fokozni. Elkezdődtek a mérések, és kiderült, hogy olyan széllökések vannak, amelyben egyetlen lapátkerekes szélerőmű sem képes működni. A függőleges tengelyű azonban igen. Esély van rá, hogy így Magyarország nyerje el e megrendelést, amely 19,5 milliárd amerikai dollárról szólna. Megfelelő beruházások után, egy éven belül 50 ezer új munkahely létesülhetne, aztán ötszöröse, majd akár tízszerese. Magyarországon megszűnhetne a munkanélküliség, viszont óriási bevételre lehetne szert tenni, amiből ki tudnánk fizetni az államadósságot. Emellett lenne ingyen, környezetbarát energiánk – teszi hozzá.
Világszerte folyik
a szabadalmaztatás
Györgyi Viktor nem volt mindig irigyelt ember. Eleinte kevesen hittek neki, folyamatosan ellenállásba ütközött. Két professzor – Lukács György és Kuti László – végig mellette állt, és sokat segített ötleteivel, valamint jó gyakorlati tanácsokat adott neki Gerse Károly is (most az MVM Zrt. vezérigazgató-helyettese). – Most, amikor jönnek az eredmények, minden megszépül. Akik annak idején hülyének néztek, ma messziről kalapot emelnek – mondja mosolyogva Györgyi Viktor. Elmondja azt is, hogy csaknem másfél száz országban van folyamatban a szabadalmi eljárás. Két hete kapták meg a chilei szabadalmat. A feltaláló megjegyzi ugyanakkor, hogy találmányának akkor van értelme, ha az ország összefog a megvalósítás érdekében. Szerinte az ország csak önerőből épülhet újjá, nemzetközi segítségre kár is alapozni. – Ha ezt szem elől tévesztjük, akkor elveszünk – véli Györgyi Viktor, aki azonban hisz abban, hogy találmányával, ha kismértékben is, de hozzájárul a magyar ipar fellendüléséhez.
Vita indulhat a témában
Györgyi Viktor találmányával megkeresem Tar Károlyt, a Debreceni Egyetem meteorológiai tanszékének vezetőjét, aki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) energetikai bizottság megújuló energia albizottságnak is tagja. A szakember szívesen osztja meg gondolatait lapunkkal a találmányról. Előrebocsátja ugyanakkor, hogy nehéz véleményt alkotni a kérdésben. – A Györgyi Viktor által elmondottak egy része trivialitás a szélenergiával foglalkozók számára, azaz a közvélemény számára hihető információ. A másik része, ami a találmányára vonatkozik, az pedig nincs alátámasztva adatokkal, tényekkel – fogalmaz Tar Károly, hozzátéve, hogy ugyan a szélenergia-hasznosítás műszaki vonatkozásaiban nem szakértő, de kételkedik abban, hogy egy 0,3 méter/szekundumos szél által kifejtett nyomaték le tudja győzni a forgó alkatrészekben keletkezett súrlódást, és így a szerkezet forogni fog, sőt áramot fog termelni. Elmondja azt is, hogy a Györgyi Viktor által közölt teljesítményadatok csak igen nagy hatásfoknál hihetők. – Ennek viszont a hagyományos szélerőművek esetében van egy maximuma, ez a Betz-limit. Véleményem szerint a függőleges tengelyűekre is van egy felső határ – mutat rá Tar Károly. A szakember számára kérdés az is, hogy a hatalmas mennyiségű villamos energiát hány függőleges tengelyű szélerőművel lehetne előállítani Magyarországon. – Tisztázni kellene azt is, hogy tervei hogyan illeszkednek a magyar megújulóenergia-politika kvótarendszerébe – hangsúlyozza.
Tar Károly végezetül megjegyzi, hogy a függőleges tengelyű előnye, hogy nem kell a szélirányváltozást követnie, ami mindig teljesítménycsökkenéssel jár. Hátránya viszont, hogy a szél által átjárt felület lényegesen kisebb, mint a vízszintes tengelyűek lapátjai által súrolt felület. – Emiatt is komoly indokolás kellene, hogy a találmányról vitázni tudjunk. Mint a Magyar Szélenergia Társaság alelnöke felajánlom a lehetőséget erre a vitára Györgyi Viktor számára közte és a szervezet elnöksége, tagsága között – teszi hozzá.

Kétséges a biomasszák zöldítése

2009-11-25T13:03:00.001+01:00

Kétséges a biomasszák zöldítése

Az Európai Bizottság nem fog kötelező érvényű fenntarthatósági kritériumokat javasolni az erőművekben tüzelőanyagként használt biomasszára az év végén esedékes jelentésében – értesült bizottsági forrásból a BruxInfo.

„Hosszas egyeztetések után, melynek során a Bizottság környezetvédelmi igazgatósága a kötelező kritériumok mellett, az energiaügyi igazgatóság pedig az ajánlás mellett érvelt, a biomasszákra nézve egyelőre nem várhatók a bio-üzemanyagokéhoz hasonló kötelező érvényű fenntarthatósági sztenderdek” – közölte egy bizottsági forrás. „Az egyetlen lehetőség az lett volna a kötelező előírásokra, ha a Bizottság átvette volna a bio-üzemanyagokra már elfogadott normákat, ezt azonban a környezetvédelmi igazgatóság szakemberi elvetették, azzal érvelve, hogy alapvető különbségek vannak a két termékcsoport között. Így aztán marad a sokkal gyengébb ajánlás.”

Zöld szervezetek mindvégig a kötelező normák mellett érveltek, amelyek egyértelműen felsorolták volna, hogy a biológiai sokféleség és az emberi táplálék utánpótlásának védelme érdekében milyen területeket nem érinthet a biomasszagyártás, mi tekinthető környezetvédelmi szempontból jó vagy rossz gyakorlatnak. „Meglepő a Bizottság álláspontja, különösen azután, hogy az idén nyáron lefolytatott nyilvános konzultáción résztvevő válaszadók körülbelül 70 százaléka a kötelező normákat tartotta jó megoldásnak. Mivel a döntést még nem jelentették be hivatalosan, az okokról egyelőre csak találgatni tudunk” – közölte a BruxInfóval Inke Lubbeke, a WWF brüsszeli irodájának munkatársa.

Lubbeke szerint az egyik ok az, hogy a kötelező rendszer jelentős adminisztrációs terhet és költséget jelentene az érintett cégek és a nemzeti hatóságok számára. A másik ok a WWF aktivistája szerint az, hogy különböző nemzeti jogszabályok léteznek, amelyek megpróbálják kezelni a fenntarthatósági kérdést, és ezeket nehéz lenne összefésülni.

A bizottsági ajánlás ugyan rendelkezni fog egy felülvizsgálatról 2011-ben, Lubbeke szerint azonban ez már túl késő lesz ahhoz, hogy a kormányok beépítsék a felülvizsgálat eredményeit a megújuló energiával kapcsolatos nemzeti cselekvési tervekbe. „A cselekvési terveket 2010-ben kell elkészíteniük a tagállamoknak, és az egy évvel későbbi felülvizsgálati eredményeket már sokkal nehezebb lesz beépíteni, mintha a tervezéstől ismertek lettek volna” – érvelt Lubbeke.

A Nemzetközi Energia Ügynökség közelmúltban közzétett éves elemzése 2007 és 2030 között a globális villamosenergia-igény évente átlagosan 2,5 százalékos növekedésével számol, és 2030-ra a teljes villamosenergia-termelést körülbelül 34.290 TWh-ra prognosztizálja. A teljes villamosenergia-termelésen belül a szénalapú termelés aránya várhatóan 44 százalék lesz 2030-ban, míg a megújuló energiaforrások részesedését (a vízenergia kivételével) 8,6 százalékra teszi az ügynökség (2007-ben 2,5 százalék volt). A biomassza részesedése a globális villamosenergia-termelésben 840 TWh-ra nő 2030-ra (259 TWh volt 2007-ben) – jósolja az energia ügynökség.

Üdvözlettel,

Juhász Sándor

ETE titkár

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Oroszlányi Hőerőművi Csoportja

juhasz"kukac"vert.hu

Hírcsoport URL
http://groups.google.com/group/ete-oroszlany

Hírcsoport E-mail
ete-oroszlany@googlegroups.com

Internetes napló (blog)
http://eteoroszlany.blogspot.com

Tel.: +36-34-360-255/32-60

Fax: +36-34-360-201

Jövőre kezdik építeni a PannonPower bioerőművét Pécsett (Napi Gazdaság)

2009-11-19T07:10:00.001+01:00

Jövőre kezdik építeni a PannonPower bioerőművét Pécsett (Napi Gazdaság)

A korábban tervezettnél mintegy hárommilliárd forinttal többe, jelenlegi árakon számolva 20 milliárd forintba kerül majd a francia Dalkia cégcsoport tulajdonában lévő PannonPower Holding Zrt. új, 35 megawattos pécsi biomasszaerőművi blokkja, amelynek kivitelezése várhatóan jövőre kezdődik el - mondta el Bozzay Péter, a társaság kommunikációs vezetője.

Az új, a tervek szerint 2012-re elkészülő blokkot fa-, illetve faapríték helyett úgynevezett energianövényekkel fűtik majd.
Az alapanyag-ellátás biztosítása érdekében a társaság idén már mintegy 640 hektáros területen kezdte el az energianyár-és az energianád-termelést. (A két növény fűtőértéke nagyjából a gyengébb minőségű szénével azonos.) A program megvalósítására hektáronként több mint félmillió forintot költöttek. Az új biomasszablokk fűtőanyag-szükségletét a régió három megyéjében termeltetik meg. A társaság már korábban megállapodott a pécsi önkormányzattal arról, hogy a blokk elkészülte után a város több mint 30 ezer lakását is zöldenergiával fűtik majd. Bozzay hozzátette, bár végleges döntés az ügyben még nem született, a Dalkia tervei között egy újabb biomasszablokk felépítése is szerepel. Az akkor még az amerikai Crossroads Capital többségi tulajdonában lévő PannonPower egy széntüzelésű kazán átalakításával 2004-ben helyezte üzembe a kelet-közép-európai térség legnagyobb biomassza-tüzelésű, közel 50 megawatt teljesítményű erőművi blokkját. A beruházás akkor mintegy 8 milliárd forintba került. Az idehaza 1992-óta jelen lévő francia Dalkia magyar cége, a Dalkia Energia Zrt. 2007 februárjában szerezett 99,94 százalékos tulajdonrészt a PannonPower Zrt.-ben.
KÖRTÉSI ZSOLT
Bár a gazdasági és pénzügyi válság idején a biomassza-érőművek és -kazánok építésének finanszírozása is egyre nehezebb, úgy tűnik, a kisebb vidéki városok is igyekeznek áttérni a zöldenergia felhasználására. Szolnok legnagyobb lakótelepén egy több mint 310 millió forintos beruházás keretében készül új, faaprítékkal működő kazán. A program megvalósítását 154 milliós uniós támogatás is segíti. A fejlesztés eredményeként várhatóan mintegy 1,4 millió köbméter gázt váltanak majd ki zöldenergiával. A szolnoki tervekben is szerepel, hogy néhány év múlva nem faaprítékkal, hanem a térségben megtermelt energianövényekkel fűtenek majd. Az új komlói forróvizes kazánt is úgy tervezték, hogy az 95 százalékban már biomasszával működjön.

Mennyi az annyi? A 3 Mm3 illegális fakitermelést állító REKK tanulmány kritikája

2009-11-19T07:00:00.001+01:00

Mennyi az annyi? A 3 Mm3 illegális fakitermelést állító REKK tanulmány kritikája

Bizonyára többen is hallottak már arról a tanulmányról, amely ezt állítja:

"A hazai fafelhasználásban számításaink szerint mintegy 2-4 millió köbméter fa jelenik a hivatalos adat-nyilvántartási utak megkerülésével. Ez a volumenű illegális eredetű fa a hivatalos forrás adatoknak (MGSZH kitermelés plusz nettó import) meghaladja az 50-60%-át, vagyis becslésünk szerint a hazai éves fafelhasználásnak legalább az egyharmada illegális fakitermelésből származik. Tehát a hazai fapiac volumene nem a hivatalosan ismert 6 millió köbméter körül, hanem 9-10 millió köbméter körül jár."

A tanulmány a REKK Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontnál készült Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon címmel, honlapjukon 2009. szeptember 30-án tették közzé.

A tanulmány a FAGOSZ október 1-i elnökségi ülésén már említsét nyert, amit követően Szövetségünk nem kívánt ezzel nyílt színen részletesebben foglalkozni, olyan erősen képtelennek ítélte az állítást. Október végére azonban a sajtóban, rádióban, interneten számosan említették, írtak róla, általában tényként elfogadva a tanulmány állításait. Ezen állítások az erdőgazdálkodókat és az erdészeti szakigazgatást rossz fényben tüntetik fel. A FAGOSZ titkársága a tanulmány alaposabb vizsgálatával az alábbiakra jutott. (Ez a cikk kritikánk kivonata, a teljes a cikk végi kapcsolóról tölthető le.)

Kezdjük a tanulmány 1.2. fejezeténél, a fapiaci mérlegnél.

E fejezet a lakossági fogyasztásstatisztikán alapul, melyből a szerzők igyekeztek a lakosság tűzifa fogyasztásának adatsorát létrehozni. Jelzik, hogy e művelet sok gondot okozott és számos becslésre volt szükség az adatsor előállításához. A kapott Ft/fő/év fogyasztási értékekből számoltak tovább. Ehhez 2007. évi 18 Ft/kg tűzifa árat és 1,38 m3/t súlyról térfogatra átszámítási tényezőt vettek figyelembe.

A KSH honlapján azonban azt láthatjuk, hogy 2007-ben a tűzifa ára 22,4 ezer Ft/t volt. A FAO szerinti 1,38 m3/t hányados forrását még nem sikerült megtalálnunk, de nem kételkedünk benne, hogy a FAO ezt használja regionális számításainál. Ebben azonban a fenyőben gazdagabb térségek is nyilván benne vannak, míg nálunk fenyőt tűzifaként gyakorlatilag nem használnak. Ezért Magyarország esetében sokkal reálisabb 1,2 m3/t-val számolni. (Sőt többek szerint az 1,1 m3/t lenne a helyes szám.) Ezen túl a a lakossági tűzifa fogyasztásnak nem csak az erdő művelési ágban szereplő faállományok lehetnek forrásai.

E tényezőket figyelembe véve arra jutottunk, hogy az adatforrásokat konzekvensen használva, magyarországi relisabb fajlagos térfogatsúllyal számolva és néhány további szempontot is figyelembe véve legalább 2 millió m3-rel alacsonyabb lakossági tűzifa fogasztást kapunk, mint amit a REKK tanulmány kimutatott. Alaposabb vizsgálattal könnyen előfordulhat, hogy az eredmény még ennél is alacsonyabb lenne.

Folytassuk az 1.1. fejezetnél, az erdő oldali mérlegnél.

A REKK az MGSZH Erdészeti Igazgatóságtól kapott adatokból dolgozott. Legfontosabb megállapítását azon egyszerű képlet eredményéből vette, hogy az éves folyónövedékből (amennyit a hazai erdők nőnek, vastagszanak) kivonta a fakészlet ugyanazon évi növekedését (lábon álló fatömeg bővülése), mondván, hogy ami megnőtt, de nincs ott a készletben, annak távoznia kellett, tehát ez a fakitermelés. E művelet eredményét összevetette a szakhatóság fakitermelési adataival és 1996-tal kezdődően számításuk eredménye a hivatalostól 2-3, sőt volt hogy 4 millió m3-rel többet mutatott.

Ezzel meglepetést okoztak többeknek is, mert a folyónövedék és a fakészlet adatokat így még semmilyen erdészeti elemzésben nem állították egymással szembe. Ilyen famérleget eddig senki nem számolt, aminek alapvető oka, hogy a folyónövedék és a fakészlet is különböző hibahatárral becsült, számított adat. Különösen az utóbbi esetében a hibahatár több, mint a REKK tanulmányban kimutatott (számított) fakitermelési eltérés. A legvalószínűbb, hogy a tanulmány szerinti erdő oldali mérleg bár érdekes, de az illegális fakitermelés mértékének megállapítására nem alkalmas.

Mindenképpen figyelemre méltó, hogy 1996-ig lényegében nincs, majd attól az évtől ugrásszerű az eltérés. Több szempontból sem valószínű, hogy e mögött tényleges piaci árumozgás is lehetett. Vegyük csak a hirtelen megjelenő többlet áru értékét, adóvonzatait, fuvarigényét. No meg már 4 erdőgazdaságnál működik független külföldi erdőtanúsítási rendszer. Ők se vették volna ezt észre és ezzel hírüket kockára tették volna?

A leginkább valószínű, hogy valamilyen módszertani változás lehetett 1996-ban az e számítás alapjául szolgáló adatok keletkezésében. E szempontból mindenképpen érdekes e megfigyelés és biztosan lesz olyan erdészeti kutató műhely - vagy akár maga a mai MGSZ is -, amely megtalálja majd a háttérben lévő okot.

A pontosság kedvéért: e fejezetben bruttó m3 adatok szerepelnek, amiből az erdőn maradó apadék (15-20%) utáni nettó m3 mennyiség kerülhet a piacra.

A tanulmány írói figyelmen kívül hagyták a területi hatást: a többlet kitermeléshez többlet területnek is tartoznia kellene, ami - ha lett volna - azonnal feltűnik több mindenkinek is. Ha meg nincs területi vonzat, akkor az azonos területről irreálisan sok fát kellett volna tudni kitermelni, ami megint csak nem lehetséges.

Akár hogyan is nézem a tanulmányt a szerzők a számukra hozzáférhető adatokat nem kellő gondossággal használták fel és így teljesen hibás végkövetkeztetésre jutottak. Ha ez megmaradt volna a kutató műhely berkein belül, nem is lenne vele baj. Így hogy megállapításait ténynek véve taglalja a sajtó, az felettébb káros az érintett erdőgazdasági szakterületre. A kutatóknak e felelősségük tudatában a publikálás előtt kötelességük lett volna meghívni a szakterület szakmai szervezeteit, kutatóhelyeit konzultációra. E konzultációra így utólag is nagy szükség lenne, amihez - ha erre más jelentkező nincs - a FAGOSZ szívesen biztosít kereteket.

Lehetne itt még a tanulmány számos mellékszálával is foglalkozni, de most "csak" az illegális fakitermelés vádját szerettük volna visszautasítani.

A részletesebb vélemény (pdf 115 kB) az alábbi kapcsolón érhető el:

Mőcsényi Miklós, főtitkár, FAGOSZ

Utóirat:

November 16-án még parlamenti interpelláció is volt e tanulmány alapján. Erről beszámolt honlapján az OEE.

Siemens-SAP együttműködés erőművek IT rendszereiben

2009-11-14T16:25:00.001+01:00

Siemens-SAP együttműködés erőművek IT rendszereiben

A Siemens és az SAP bejelentették: egyesítik az erőművek üzemi és üzleti IT-jét. A két cég mostantól együtt értékesít egy új operációs szoftvert erőművek számára.

Ennek érdekében a közöttük lévő, úgynevezett Endorsed Business Solution (EBS) partneri kapcsolat keretében, az SAP tanúsítja a Siemens Energy Management Suite SPPA-M3000 szoftvercsomagot, és felveszi a SAP energiatermelőkre kialakított portfóliójába. A Siemens szoftvermegoldása összekapcsolja az erőmű-üzemi IT-t a menedzsment (üzem)gazdasági adataival. Ezzel most először kerülnek standard folyamatok és interfészek útján integrálásra a folyamatirányítás és az üzemgazdasági/számviteli adatok. Ennek előnye kézenfekvő a vállalatvezetés és az üzemirányítás számára: a valós idejű információk növelik az átláthatóságot és az adatminőséget a menedzsment, az üzemvitel és a karbantartás számára. Ez megteremti az alapot a magasabb energia-hatásfok és az alacsonyabb széndioxid-kibocsátás számára.

Kétezer megawattra növelték a paksi atomerőmű teljesítményét

2009-11-14T13:37:00.001+01:00

Kétezer megawattra növelték a paksi atomerőmű teljesítményét

Index/InfoRádió

A paksi atomerőmű 3-as blokkja elérte a 108 százalékos teljesítményt, így az erőmű mind a négy blokkja 500 megawatton üzemel. A blokkok összteljesítményét 150 megawattal növelték az élmúlt négy évben.

A teljesítménynövelés felér egy kisebb erőmű építésével, de annál olcsóbb, és kedvezőbb a megtérülési ideje, mondta Mittler István, az erőmű kommunikációs vezetője. Az atomerőmű munkatársai az aktuális nagyjavítások alatt hajtották végre a teljesítménynöveléshez szükséges átalakításokat az Országos Atomenergia Hivatal engedélyének megfelelően.

A négy blokk összteljesítményét 150 megawattal növelték 4,7 milliárd forintos beruházással 2005 és 2009 februárja között . 2005-ben az egyes blokk 466 megawattos teljesítménnyel működött, 2007 júliusában viszont már elérte az 500 megawattos teljesítményt. A kettes reaktor 467 megawattal teljesített 2005-ben, 2008 decemberére szintén 500 megawattosra fejlesztették fel. A hármas blokk négy évvel ezelőtti 460 megawattos teljesítményét 490 megawattra növelték 2008-ra, a 2005-ben 470 megawatt teljesítménnyel működő négyes blokk pedig már 2006-ban elérte az 500 megawattos teljesítményt. A hármas blokk teljes kihasználtságát, vagyis az 500 megawattos teljesítményt érték el most.

Tavaly előtt 14 676,9 gigawattóra, tavaly pedig 14 818,5 gigawattóra villamosenergiát fejlesztett az erőmű, ami 1983 óta a legmagasabb érték . A villamosenergiából származó árbevétel 119,8 milliárd forintra rúgott 2007-ben, tavaly pedig 141,1 milliárdot tett ki, ami 17,7 százalékos bevételnövekedést jelent. Az 1 kilowattórára jutó villamosenergia-árbevétel két évvel ezelőtt 9,43 forint volt, 2008-ban pedig már 10,16 forint.

Ezért emelik egyfolytában az áram árát

2009-11-12T17:15:00.001+01:00

Ezért emelik egyfolytában az áram árát

Portfolio.hu

2009. november 12.

Mint arról valószínűleg mindenki tud, (vagy aki nem, azzal most sajnálattal közöljük), hogy november elsejétől ismét drágult hazánkban az áram, amelynek hátterében gyakran szóba kerül egy bizonyos KÁT-rendszer (ez még a jobbik eset), vagy csak egyszerűen a "zöldáramot" emlegetik. A támogatási rendszer alapvető célja a megújuló bázisú, illetve a kapcsolt (áramot és hőt egyszerre termelő) erőművek piacképessé tétele, amelynek hatására csökkenthető hazánk primerenergia-felhasználása, illetve teljesíthetők a Kiotói Jegyzőkönyvben, valamint az Unió felé tett klímavédelmi vállalások. A kezdetekkor szempontként jelent meg a kiöregedő, jellemzően alacsony hatásfokú erőművek kiváltásának elősegítése is, korszerű, magasabb hatásfokú egységekkel. A rendszer alapvetően jól működött, de mostanra már túlnőtt magán, és indokolt lenne a mihamarabbi felülvizsgálat, véli az energetikai szakemberek egy csoportja.

A lakossági -egyetemes szolgáltatásban érvényesülő - áram termékára alapvetően két elemből tevődik össze: 1. a piaci alapú beszerzési ár, amit a rendelet az 500 m3/h- nál nagyobb teljesítménylekötésű gázárak változása alapján alakít; 2. a kötelező átvételből (KÁT) származó vásárlás, ami a hővel kapcsoltan, illetve a megújuló energiával termelt villamos energia árainak és termelési arányainak függvényében havonta változik. Erre tevődik rá a szolgáltatóknak biztosított 1.9 ft/kWh-ban maximált profit, a rendszerhasználati díjak, illetve egyéb árelemek (pl. szénfillér).

Az elmúlt időszakban tapasztalt áremelkedések magyarázatakor legtöbbször a zöldáramot emlegették, esetleg hozzátették: a megújuló energiák támogatása végett drágult ismét az áram. Ez így ebben a formában meglehetősen pontatlan magyarázat, hisz az árnövekedést okozó KÁT jelentős része nem a szűk értelemben vett zöld technológiák támogatására fordítódik, hanem a kapcsoltan, hőt és áramot - jellemzően földgáz alapon - termelő erőművekre.

Már korábban is mutatkoztak problémák a rendszerrel, azonban a gazdasági válság hatására visszaeső kereslet hatására megnövekedett a KÁT-os áram súlya az összfogyaztási-portfólióban, így jelentős drágulást okozva az áram piacán, ami mostanra már a politika tűréshatárát is kikezdte.

De mi is az a KÁT?

A KÁT (2008 előtt KÁP) a "kötelező átvétel" szavakból ered. A KÁT-rendszerbe tartozó termelő számára garantálják, hogy az általa termelni kívánt mennyiséget átveszik, ráadásul a piacinál magasabb áron. Ez biztos piacot és bevételt jelent, amellyel a termelő gyakorlatilag kikerül a versenypiacról. A szisztémára azért van szükség, mert a támogatni kívánt technológiák a túlságosan magas beruházási költségek miatt nem lennének piacképesek, azonban számos olyan kedvező tulajdonsággal (pozitív externáliákkal) bírnak, ami a politika szerint támogatandó. A ténylegesen zöld eljárásoknál (napenergia, szélenergia, biomassza) említhető a károsanyag-kibocsátás csökkenése, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkenés, valamint az ország energia szempontú importfüggőségének csökkenése.

Kapcsolt áramtermelés

Hő- és elektromos áram előállítása egy technológiai folyamatban, azonos primerenergia-bázison. A kogenerációs eljárás alkalmazásával kedvező hatásfok érhető el, így a kisebb tüzelőanyag-felhasználásnak köszönhetően alacsonyabb a CO2-kibocsátás is. Gázmotor, turbina, illetve kombinált ciklus néven is említik, amelyek részleteiben eltérő, de elvében azonos, kapcsolt hő- és áramtermelési módot takarnak.

A kapcsoltan hőt és áramot termelők esetében is megjelennek az imént felsorolt hatások, azonban a zöld technológiákhoz képest eltérő (jóval kisebb) mértékben. Egyébként többen úgy vélik, hogy a kapcsolt termelésnél az energiahatékonyság növekedésével megtakarított energiahordozó-mennyiség, már elegendő fedezetet biztosít a piacképes működéshez, ezért szakmai körökben élénk vita folyik arról, hogy szükséges-e támogatást nyújtani ezen erőművek számára.

Félreértés ne essék, a kezdeti szándéknak számos pozitív hatása is volt, hisz komoly mértékű korszerű kapacitás épült be a hazai áramtermelő rendszerbe, ami máskülönben nem biztos, hogy megvalósult volna (vagy legalábbis nem ilyen ütemben). Azonban tény és való, hogy időközben a rendszer túlnőtt magán, ami legfőképp a szabályozás fellazulásának volt betudható, és mára a kapcsoltak támogatásra elköltött összeg komoly terhet ró a az áramfogyasztókra.

A szabályozás lazulása mellett továbbá az is közrejátszik a jelenlegi sorozatos árnövekedésekben, hogy a fogyasztáscsökkenés hatására (éves szinten 6-7%-ra becsülik) megnőtt a KÁT-os áram súlya rendszerben, hisz a kötelező átvétel miatt ezt az árammennyiséget mindenképp értékesítenie kell a szolgáltatóknak, vagyis csak a hagyományos - olcsóbb - áram átvételét csökkenhetik. Így történhet meg az, hogy miközben arról hallunk, hogy az európia áramtőzsdéken csökkenek az árak, addig a hazai fogyasztók mégis többet kénytelenek fizetni.

De honnan indult mindez?

A Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltak minden ratifikáló államra komoly feladatot róttak a károsanyag-kibocsátás csökkentésének terén, és mint ismeretes az Unió még az ott megállapodottaknál is komolyabb lépéseket kíván meg tagországaitól. A 2007-ben elfogadott EU-s terv alapján a Közösség államainak összességében 20%-kal kell csökkenteniük CO2-kibocsátásukat, az energiafogyasztásuk 20%-át kell megújuló forrásokból biztosítaniuk és szintén 20%-os javulás szükségeltetik az energiahatékonyság terén is 2020-ra. Magyarország az uniós átlagot alulról igyekszik megközelíteni, 13%, amit hazánk vállalt.

Tekintettel arra, hogy a legújabb és legkorszerűbb technológiák igencsak költségesek, és hogy a megújuló alapú áramtermelés még talán csak mostanság kezd kinőni gyerekcipőjéből, az ilyen típusú beruházásokat támogatni kell, elő kell segíteni piaci bevezetésüket, hogy képesek legyünk megfelelni a klímavédelmi előírásoknak.

A megújulók támogatása európai szempontból nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem biztonságpolitikai is, hisz az öreg kontinens viszonylag nagy nyersanyaghiánytól szenved. Nem mindegy tehát, hogy a "3T" által szükségszerűen tűrt nyersanyagszállító partnereinknél kell kulcsolunk egy kis gázért és olajért, vagy a helyben fellelhető - amúgy kisebb környezetterheléssel járó - forrásokat igyekszünk hasznosítani.

A kapcsoltak térnyerése

A '90-es évektől indult meg az európai piacon a gázmotorok, illetve a kogenerációs, áramot és hőt kapcsoltan termelő erőművek divatja, köszönhetően a technológia viszonylag magas hatásfokának. Tekintettel arra, hogy a hazai - még a szocializmus idején épített - erőművek igen alacsony (30% vagy az alatti) hatásfokkal működtek (és működnek), a kormányzat úgy látta, hogy érdemes a technológiai váltás támogatása, vagyis a kapcsoltan termelő erőművek/gázmotorok dotálása. Ezt egészítette ki a szintén EU-konform decentralizált energiapolitika megjelenése: több kisebb, a fogyasztók közelében telepített erőművek létesítése, ami a teljes villamos rendszer jobb szabályozhatóságát eredményezi, sok esetben hatékonyabb működési feltétek mellett.

Forrás: Portfolio.hu

A támogatási rendszer kialakításakor 2001-2002-ben tehát úgy gondolkodtak a szakpolitikusok, hogy a primerenergia-megtakarítás, és a vállalt kibocsátás-csökkentés elérése érdekében mind a megújulókat, mind a kapcsoltan termelőket támogatni kívánják, méghozzá kötelező átvétel útján. Ez egy egyébként nem egy "végtelen pénzáram", csupán arra az időszakra garantál biztos bevételt, míg a beruházás értéke megtérül. Ez alapesetben a kapcsoltaknál 10 évben, míg a megújulóknál 15 évben lett maximalizálva.

A megújulók támogatása mellett, kezdetben csak a kisebb teljesítményű kogenerációs egységek részesülhettek a 2003-tól induló, akkor még KÁP-nak nevezett kötelező átvételi rendszerben. Az eredeti szabályozás szerint kizárólag 50 MW alatti beépített teljesítménnyel bíró kapcsoltan termelő erőművek léphettek be a támogatotti körbe, ezen belül is jobb feltételek mellett a 6 MW alattiak.

KÁP-KÁT

A 2008-as váltáskor több ponton is lényeges változás következett be az átvételi rendszerben: A KÁP esetében a támogatás fedezete a rendszerhasználati díjon keresztül, fix díjelemként került megfizetésre(emlékezhetünk a sorozatos KÁP-kassza hiányokra ebből az időből). A KÁT létrehozásakor ez a rendszer megszűnt, és a korábbi KÁP-kassza felszámolásra került. A támogatás 2008-tól kezdve közvetlenül az áram árában (termékárban) mutatkozik meg. A Mavir, mint zöldmérlegkör-felelős, közvetítőként lépett be a termelők és a kereskedők közé.

Komolyabb változás 2008-ban és 2009-ben következett be, amikor is a szabályozás fellazult: elsőként az 50 és 130 MW közötti egységek kerültek be a rendszerbe, majd egy évre rá már egészen 190 MW-ig lehetett kötelező átvétel mellett termelni (igaz, csak meghatározott feltételek mellett, jellemzően a fűtési szezonban). Klasszikus esete valósult meg ekkorra a szociálpolitika (választáspolitika) és az energiapolitika összekeverésének a távhőárak miatti aggodalmaskodás hevében. Az elv igen egyszerű volt: a kapcsoltan termelő erőművek az áramtermelésben megszerzett "extraporfitot" a távhő-szolgáltatóknak történő hő eladásakor diszkontként visszaadják, így csökkenhet, vagy legalábbis csak kisebb mértékben növekedhet a távfűtés ára. Iparági szereplők szerint ez a közvetett támogatás nem minden esetben jut el a távhő-szolgáltatókhoz, illetve a fogyasztókhoz.

A jelenlegi rendszer igencsak versenytorzító is, ugyanis komoly kapacitást von ki a termelőpiacról. A Regionális Energiakutató Központ (REKK) által készített tanulmány szerint a kötelező átvétel alá eső árammennyiség 2003-ban még nem érte el a 10%-ot, majd 2007-ig 13% körül stagnált, ezt követően az imént említett jogszabályi beavatkozások hatására tavaly már 17%-ra ugrott. Vagyis a piacon 2008-ban megtermelt árammennyiség több mint hatoda emelt áron, a versenytől mentesen került értékesítésre. Az idei év esetében ez az arány meghaladhatja a 20%-ot is.

Ez persze komoly feladatot (és ezzel költséget) ró a magyar rendszerirányító és egyben zöldmérlegkör felelőseként működő Mavirra, tekintettel arra, hogy az éppen aktuális fogyasztástól (szükségtől) függetlenül át kell vennie a KÁT-os áramot. Vagyis alacsony fogyasztás esetén lehetséges, hogy a Mavirnak le kell szabályoznia a Paksi Atomerőművet (ami óriási költséggel jár), mert kötelezően át kell vennie a KÁT-ban termelt árammennyiséget. Összességében szűkül az a pálya, amin a Mavir "játszhat", és ennek költségei ugyancsak a fogyasztókon csattan.

Ötletek vannak

Felsmann Balázs, a Force Motrice partnere a Portfolio.hu kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi rendszer pénzügyileg mindenképp fenntarthatatlan, ezért indokolt lenne a mihamarabbi reform. Álláspontja szerint alapjaiban kéne megváltoztatni a finanszírozási rendszert, és a jelenlegi kötelező átvétel helyett zöldbizonyítványos rendszert kéne bevezetni, olyat, mint a skandináv államokban, vagy - a térségünkben - Lengyelországban és Romániában. Az valós piaci versenyt eredményezne a különböző technológiák között, és biztosítaná a leghatékonyabb elgondolások előretörését, a lehető legkisebb költségek mellett.

Ebben a rendszerben a szolgáltatók számára van meghatározva egy kötelező százalékos arány, amelyet a portfóliójukban zöldenergiaként kell tartaniuk, illetve értékesíteniük, és ha ennek nem felelnek meg, akkor az, bírságot von maga után. A zöldbizonyítványos szisztéma mellett elkerülhető lenne, hogy a fogyasztók fizessék meg a beruházók esetlegesen rossz, hosszú távon kevésbé versenyképes technológiaválasztását, egy olyan iparágban, ahol sorra jelennek meg az innovációk. Felsmann Balázs elmondta azt is, hogy bár számos kedvező hatása lenne e fordulatnak a magyar megújuló energiatermelésben, mégsem lát sok esélyt a jelenlegi kötelező átvételen alapuló módszertől való elfordulásra. Ha marad a jelenlegi KÁT-os megközelítés, akkor viszont indokolt lenne differenciáltabb ártámogatást létrehozni, és lehetőleg nem kizárólag áramfókusszal - mondja Felsmann. Szükséges lenne a biogáz és a megújuló alapon történő hőtermelés dotálása, és nem az áramon keresztül kellene támogatni mindent.

A kapcsolt áramtermelés túlzott előretörését a rendszer nem megfelelő előkészítésével magyarázza a szakember, egyszerűen nem számoltak azzal, hogy ilyen nagy mértékben növekednek majd gázmotoros/turbinás egységek. A technológiának van számos jó tulajdonsága, de legalább ennyi hátránya is, véli Felsmann, aki szerint mindenképp racionalizálni kell e gáz alapú erőművek támogatását: nem huszárvágásra van szükség, de felül kell vizsgálni a kapcsolt erőműveknek nyújtott támogatásokat, mert az is lehetséges, hogy mára már tisztán piaci viszonyok között is képesek lennének megállni a lábukon.

Hasonló véleményen van Kaderják Péter, a REKK vezetője is, aki szerint minél hamarabb, és minél gyorsabban felül kell vizsgálni a jelenlegi KÁT-on keresztüli kapcsolt energiatermelés támogatását, főként a nagyobb kapacitású egységek esetében, amelyek a piacon is képesek lennének gazdaságosan működni. Alapvetően jól működött a rendszer, hiszen közel 1000 megawattnyi korszerű kapacitás épült be a magyar áramtermelési rendszerbe, jelentős primerenergia-megtakarítást és CO2 kibocsátás-csökkenést eredményezve hazánkban, csak mostanra már túlnőtte magát. A jelenlegi KÁT-kassza közel 75%-a megy el a gázalapú egységek támogatására, ami igencsak ésszerűtlen. Érdemes lenne több erőforrást fordítani a megújulókra, és lassan megvonni a támogatást a fosszilis energiát hasznosító egységektől - véli Kaderják is.

A korábbi MEH-elnök sem tartja elvetendő gondolatnak a zöldbizonyítványos rendszerre történő átállást, azonban véleménye szerint a kötelező átvételes rendszer is működhetne rendesen, ha az követné a valós piaci folyamatokat és árakat. Példaként a cseh rendszert hozza fel Kaderják Péter, amelynél egy zöldprémiumon keresztül történik meg a támogatás, vagyis rögzítve van az a plusz, ami a mindenkori piaci áramáron felül jár. Így nem keletkezhet olyan méretű differencia a támogatott és a piaci áram ára között, mint amilyet az elmúlt időszakban tapasztalt a magyar piac.

Az árazás amúgy igen bonyolult a KÁT-nál, a megújulók és hulladékot égetők estében az energia hivatal adja meg a különböző időszakokra, különböző törvényi hatály alá tartozó termelőkre érvényes (éves) átvételi árakat, míg a kapcsoltak esetében egy nyilvános képlet használandó, amely az inflációval, illetve gázos erőmű esetén a gáz árával kalkulál.

Mindezt számokban

Ha megnézzük az elmúlt évek kötelező átvétel melletti kifizetéseit, akkor jól látható, hogy már a kezdet kezdetén is a kapcsoltan termelők vitték el a támogatás nagyobb részét, amely állapot nem sokat változott mostanáig. Mint ahogy azt a szakértők is említették, a kapcsoltak viszik el a rendszer háromnegyedét, és csak a maradék jut a megújuló forráson, illetve hulladékot égető termelők számára.

Természetesen hasonló képet mutat a megtermelt áram mennyisége közötti összehasonlítás is, bár azon szemléletesebben látszik, hogy milyen növekedés indult meg a megújulók esetében is a támogatási rendszer hatására. A 2003-ban átvett 124 GWh-hoz képest, 2008-ban 1770 GWh áramot termeltek megújuló forráson, ami több mint tizennégyszeres növekedést jelentett 5 év leforgása alatt. (A 2005-ös kiugrást a mátrai erőmű területén egyszeri tételként rendelkezésre álló biomassza felhasználása okozta.)

Érdekes dolgokat lehet megfigyelni a fajlagos támogatások összehasonlításakor. 2003-ban még a hulladékégetés és a megújuló forrású termelés volt kedvezményezett, azonban 2008-ra már jócskán megváltozott a helyzet. A hulladék alapú áramtermelés gyakorlatilag maradt a 7 forint/kWh-ás közeli sávban, de mind a megújuló, mind a kapcsolt árak komoly növekedésnek indultak, 2007-től már magasabb fajlagos támogatás jutott a kapcsoltakra, mint a megújulókra, vélhetően a folyamatosan növekvő gázárak miatt.

Itt meg kell említeni, hogy a megújulók esetében azért mutatkozott növekedés 2005-öt követően, mert a szabályozás kvóta-rendszer bevezetésével maximalizálta az általuk termelt árammennyiséget, amit árnövekedéssel kívánt kompenzálni annak érdekében, hogy ne borítsa fel a korábban kidolgozott üzleti terveket, és az abban foglalt megtérülési időket. A kvóták egyébként nem érintették a kapcsoltan termelőket, vagyis esetükben nem határoztak meg termelési maximumot.

A KÁT-tal természetesen az Energia Hivatal is folyamatosan foglalkozik, épp az elmúlt héten jelent meg egy határozattervezet, amiben a termelők és kereskedők között tevékenykedő mérlegkörfelelős Mavir körüli szabályozást igyekeznek - alapvetően költség alapon - racionalizálni. Például úgy, hogy a KÁT-os termelők ne juthassanak kamatmentes hitelhez azáltal, hogy "aránytalan" termelési számokat jeleznek elő a Mavir felé, amely erre előleget köteles átutalni nekik.

Ugyancsak napirenden van a kapcsolt termelők egyedi támogatási szerződéseinek esetleges meghosszabbítása is, amellyel kapcsolatban a termelőknek augusztus végéig kellett benyújtaniuk kérelmeiket az energia hivatalhoz, hisz a jelenlegi szabályozás mellett a kapcsolt-támogatás 2010. december 31-ét követően megszűnik.